„Büszkén jelentjük ma be az iraki népnek az utolsó amerikai katonai bázis átvételét. A megszállás utolsó oldalán lapoztunk túl” – jelentette ki újságírók előtt Huszein al-Aszadi, Núri al-Máliki kormányfő képviselője, miután Richard Kaiser amerikai ezredessel aláírta az átadás dokumentumait a déli Násziríjától délnyugatra lévő Ali Imám – amerikai nevén Camp Adder – támaszponton.

Felvonják az iraki lobogót az Ali Imám támaszponton.
Felvonják az iraki lobogót az Ali Imám támaszponton
Fotó: Reuters

 

A ceremónia helyszínéül szolgáló teremben az aláírók fehérrel borított asztala mögött az iraki lobogót és az iraki légierő zászlaját vonták fel. Ezzel az átadással jelképesen véget ért az amerikai katonai jelenlét, bár ott van még négyezer katona, aki az év végéig távozik. 2007-ben, az amerikai jelenlét csúcsán csaknem 170 ezer amerikai katona állomásozott iraki földön.

A pénteki aláírás előtt egy amerikai tiszt elmondta, hogy 2007-ben 15 ezer katonájuk állomásozott e támaszponton. „Az utóbbi hónapokban négy rakétatámadás érte a bázist, áldozatot nem követelve” – tette hozzá.
Előző nap a főváros, Bagdad közelében Leon Panetta amerikai védelmi miniszter, valamint más amerikai katonai vezetők és diplomaták jelenlétében hivatalosan levonták az Irakban szolgáló amerikai erők zászlaját. A NATO szombatra szervez egy bagdadi búcsúceremóniát.

A franciák „nem riadtak vissza a kihívásoktól”

A Financial Times összeállítása szerint az iraki gazdaságban megnyíló beruházási lehetőségekből most jórészt olyan országok húznak hasznot, amelyek annak idején nem támogatták, sőt vehemensen ellenezték az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezette katonai beavatkozást.

A londoni gazdasági napilap az amerikai katonai szerepvállalás hivatalos befejeződéséhez időzített elemzésében pénteken felidézte, hogy a csaknem kilenc éve kezdődött fegyveres beavatkozás több mint ezermilliárd dollárba, valamint 4487 amerikai és 179 brit katona életébe került. Az iraki gazdaságban azonban főleg török, francia, iráni, kínai, dél-koreai, olasz és arab vállalatok hajtanak végre máris több milliárd dollár értékű beruházásokat, messze maguk mögött hagyva az amerikai és a brit cégeket az olajszektoron kívül minden ágazatban – írja a Financial Times.

Kuvait felé tart az amerikai hadsereg
Kuvait felé tart az amerikai hadsereg
Fotó: Reuters

 

A lap szerint az Irakban üzleti lehetőségeket kereső vállalatoknak „a bürokrácia, az erőszak és a korrupció útvesztőjében” kell navigálniuk, ám „a franciák, akik vehemensen ellenezték a háborút, nem riadtak vissza a kihívásoktól”. Francia vállalatok hajtanak végre beruházásokat az iraki távközlési szektorban, két autógyárat építenek, és az építőipari alapanyagokat gyártó Lafarge vállalatcsoport állítja elő az Irakban értékesített cement 60 százalékát. Novemberben a francia Alstom ipari csoport kapott megbízást egy 550 millió dolláros gázerőmű-építési beruházásra, egy dél-koreai cég 2,77 milliárd dolláros szerződést írt alá 25 dízelerőmű felépítésére, egy török konzorcium pedig 11,3 milliárd dolláros beruházással építhet fel 75 ezer lakást Bagdadban.

A britek rosszul időzítettek

A Financial Times szerint e szerződések mellett „eltörpülnek” azok a megbízások, amelyeket brit és amerikai cégek kapnak, de ebben az egyik fő tényező éppen a két ország háborús részvétele, és az ezzel kapcsolatos „érzékenységek”.

Egy brit befektetési tanácsadó, amely az iraki piaccal kapcsolatos vállalati konzultációkra szakosodott, a lapnak elmondta: a brit cégek a háborúról immár évek óta zajló belső vita miatt szalasztották el azt a lehetőséget, hogy minél hamarabb bekapcsolódjanak az iraki beruházásokba. A szakértő felidézte, hogy a brit kormány éppen akkor indított hivatalos vizsgálatot Nagy-Britannia háborús szerepéről, amikor az iraki gazdaság 2009-ben „elkezdett megnyílni”, és ez „elriasztott” minden brit céget az iraki piactól.