„Abban a pillanatban ez volt a legjobb megoldás. Ez mindkét országnak használt” – jelentette ki Klaus abban az interjúban, amelyet szombaton késő este sugárzott a cseh közszolgálati televízió. Klaus 1992 nyarán – a parlamenti választások eltérő csehországi és szlovákiai eredménye alapján – még miniszterelnökként állapodott meg Vladimír Meciarral, szlovák kollégájával a szövetségi berendezkedésű ország békés kettéosztásáról, s 1993. január 1-jén létrejött az önálló Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. Mindkét ország tagja lett a NATO-nak és az Európai Uniónak.

A német kancellár csütörtökön kanadai látogatása során kiállt az euró mellett, valamint a politikai unió szükségességét és a költségvetési takarékosság fontosságát hangsúlyozta. Angela Merkel megismételte, hogy az euróválság megoldásához politikai unióra lesz szükség a közös fizetőeszközt használó országok között. Elmondta, hogy támogatja az Európai Bizottság jogköreinek kiterjesztését a fiskális paktumban lefektetett költségvetési szabályokat megsértő államokkal szembeni fellépésre.

Németországban a lakosság szűk többsége elutasítja az „Európai Egyesült Államok” gondolatát, de csaknem minden második ember üdvözölné, ha az eddiginél szorosabb politikai és gazdasági egységbe fejlődne Európa.

A politikus kifejtette: Csehszlovákiában nőtt fel, és korábban soha nem gondolt arra, hogy ez az állam egyszer megszűnik. Ma, két évtized elteltével azonban Csehszlovákia létét csak egy „rövid történelmi szakasznak” látja. Klaus elismerte, hogy a csehek és a szlovákok közös államának vége veszteségeket is okozott mindkét oldalon, de nem vezetett semmiféle katasztrófához. „Ezt mondom ma Európával kapcsolatban is” – tette hozzá Klaus. Úgy vélte, hogy az európai kontinens integrációja elhamarkodott, gyors volt, s ma sokan azzal riogatnak, hogy az Európai Unió szétesése katasztrófát okozna. „A részleges dezintegráció nem lenne katasztrófa, ellenkezőleg megkönnyebbülést jelentene” – szögezte le a cseh államfő, aki évek óta nyilvánosan is ellenzi az európai integráció elmélyítését.

Elkerülhetetlen lépés volt a kettéosztás

Klaus úgy véli, hogy Csehszlovákiát 1992-ben nem lehetett megmenteni, mert a szlovák politikai elit az önálló szlovák állam híve volt. „Nem akarok arról spekulálni, hogy mit akartak az egyszerű emberek (szlovákok), de a politikai pártoknál az igyekezet már egyértelmű volt” – fejtette ki a volt cseh miniszterelnök. Megjegyezte: úgy véli, hogy Szlovákia önállósodását semmiféle népszavazás sem akadályozta volna meg, legfeljebb csak hátráltatta volna. Csehszlovákia fennmaradásának hívei népszavazást szerettek volna a közös állam további sorsáról, de az akkori politikai vezetés ezt mind a cseh, mind a szlovák oldalon elutasította.

Közben a lengyelek csak a megfelelő pillanatra várnak, hogy csatlakozzanak az euróövezethez. Jacek Rostowski  pénzügyminiszter azt mondta: Lengyelországnak változatlanul eltökélt szándéka, hogy csatlakozik, de csak akkor, ha az Európai Monetáris Unió strukturálisan egészséges lesz.

Vladimír Meciar akkori szlovák miniszterelnökkel kapcsolatban megjegyezte, hogy Szlovákia önállósodásának kérdésében „nem Meciar volt a legradikálisabb”. Klaus már júliusban, a Meciar 70. születésnapjára küldött levelében azt írta: két évtized után megmutatkozott, hogy Csehszlovákia kettéosztása elkerülhetetlen lépés volt, és sikerrel járt. Klaus a levélben Meciart mint „tehetséges államférfit” és „igazi szlovák hazafit” méltatta. „Az a rendkívül nehéz vágás, amelyet húsz éve közösen végeztünk el, elkerülhetetlennek és szükségesnek mutatkozott. Mindnyájunknak segített” – írta Klaus levelében, amely a www.klaus.cz weboldalon olvasható teljes terjedelmében.

Komoly társadalmi tiltakozás kíséri a jobbközép cseh kormány reformintézkedéseit, miközben az ország már három negyedév óta recesszióban van. Gyors kilábalás a jövőben nem várható, de az egészségügyi és a nyugdíjrendszer reformja mindenképpen meghozza majd a gyümölcsét.