Komoly vita a békedíj körül

BL, 2012. február 1., szerda 23:55, frissítve: szerda 23:55
Lezárult a 2012. évi Nobel-békedíjra javasolt személyek nevezésének határideje szerdán, ám eközben kiújult a vita arról, hogy a díjat odaítélő bizottság nem tért-e el az alapító Alfred Nobel által felállított válogatási kritériumoktól.

Idén Szvetlana Gannuskina orosz és Oswaldo Paya, illetve Yoani Sánchez kubai emberi jogi aktivisták, továbbá Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán kormányfő nevét hozták nyilvánosságra jelölőik a határidő lejártáig. A jelölteket kiválasztó bizottság hangsúlyozza, hogy a jelölés ténye egyáltalán nem mond semmit az adott személy esélyeiről. A bizottság választásai gyakran váltanak ki vitákat – a világ közvéleménye ritkán ért egyet azzal, hogy a rengeteg jelölt közül ki szolgál rá a másfél millió dolláros díjra –, de a bírálat idén még azelőtt megindult, hogy megkezdődött volna a kiválasztás folyamata.

A Stockholm megyei közigazgatási tanács – az a szerv, amely a svéd főváros alapítványait és érdekszövetkezeteit felügyeli – hivatalosan felkérte a Nobel Alapítványt, válaszoljon azokra az állításokra, amelyek szerint a békedíj már nem tükrözi az 1896-ban elhunyt alapító akaratát. A testületet Fredrik Heffermehl állhatatos panaszai késztették erre a lépésre: a norvég békekutató szerint a díj eredeti célja a katonai erő szerepének csökkentése a nemzetközi kapcsolatokban. Az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva idézte az alapító kijelentését, aki „a béke bajnokai díjának” nevezte a kitüntetést. Ez szerinte egyértelműen a békemozgalomra vonatkozik, amely olyan új világrend kialakítására törekszik, ahol a nemzetek biztonságosan lemondhatnak a fegyverekről.

A norvég parlament által saját kebeléből választott jelölőbizottság azonban – különösen a II. világháború óta – kiterjesztette a díjat környezetvédelmi, humanitárius és egyéb törekvésekre is. 2007-ben például az éghajlatváltozás ellen küzdő Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ megfelelő bizottsága kapta a díjat, míg 2009-ben Barack Obama amerikai elnököt találták rá érdemesnek a nemzetközi diplomácia támogatására tett „rendkívüli erőfeszítéseiért”.

Geir Lundestad, a Nobel-díj bizottság nem szavazó titkára szerint viszont az éghajlatváltozás elleni harc szorosan összefügg a népek közötti testvériséggel, és egyes államok túlélését is érinti. A közigazgatási tanács nem vonja kétségbe, hogy a bizottság helyes döntéseket hoz, de szeretné kivizsgálni az ügyet. A testületnek ugyanis kötelessége biztosítani, hogy Nobel akaratát tiszteletben tartják, és joga van felfüggeszteni az alapítvány döntéseit legfeljebb három évre visszamenőleg, ha úgy ítéli meg, hogy ez nem történt meg.

A békedíjat és a többi öt Nobel-díjat mindig december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés