Az amerikai diplomáciai tárca csütörtökön hozta nyilvánosságra a csaknem 200 országra vonatkozó emberi jogi jelentését, amely a romák társadalmi diszkriminációját és kirekesztését, valamint az erőszakos jobboldali szélsőségességet jelölte meg Magyarországon a legfőbb emberi jogi problémaként. Kovács Zoltán szerint az abban felvetett kérdésekről a magyar kormány folyamatos eszmecserét folytat Washingtonnal.

„A mi felfogásunkban Magyarországon nincsen roma diszkrimináció” – jelentette ki az államtitkár. Rámutatott, hogy a jelentés egymástól elkülönült negatív példákat emleget, a magyar kormány pedig szisztematikus és átfogó programokkal támogatja a romák felzárkózását. Az államtitkár külön kiemelte a foglalkoztatási programokat.

Kovács Zoltán emlékeztetett rá, hogy Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben, alapvető jogokban és állampolgársági ügyekben illetékes tagja, aki szerdán Brüsszelben közös sajttájékoztatót tartott Járóka Lívia magyar EP-képviselővel, elismeréssel szólt arról, hogy a magyar uniós elnökség indítványozta az EU-tagállamok nemzeti romastratégiájának összehangolását. (Bővebben>>>)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint az Európai Bizottság szerdán komoly elismerésben részesítette Magyarország romastratégiáját. A tárca úgy látja, a brüsszeli elemzés alátámasztja, hogy Magyarország élen jár az integrációban, vagyis szerintük a „kettős mércét alkalmazó hazai és európai véleményformálók álláspontja számos esetben pusztán a negatív hangulatkeltést szolgálja”. A tárca vitathatatlannak nevezi, hogy az uniós keretstratégiához történt hozzájárulásunk a magyar elnökség egyik legnagyobb sikere, elfogadtatása EU-elnökségünk egyik fő prioritása volt.



Az államtitkár ugyanakkor üdvözölte, hogy a jelentés több megfogalmazása azt tükrözi: „nő a megértés, kezdik megérteni az üzeneteinket”. Példaként hozta fel, hogy a médiatörvény esetében több potenciális kormányzati lépést nem tényként, hanem csak lehetőségként emlegettek.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány védi a kisebbségek jogait és a leghatározottabban fellép a szélsőségesekkel szemben. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország módosította a gyűlöletbeszédre és az egyenruhás felvonulásokra vonatkozó jogszabályokat.

Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy a Klubrádió ügyében az alapvető véleményeltérést még nem sikerült áthidalni. Az államtitkár hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az új alaptörvény alkalmazásának gyakorlata hamarosan megcáfolja majd azokat a bírálatokat is, amelyek szerint Magyarországon nem működnek az alkotmányos fékek és ellensúlyok.