London üzenetével csupán arra akarta figyelmeztetni az ecuadori külügyminisztériumot, hogy elfogyott a türelme Julian Assange WikiLeaks-alapító ügyével kapcsolatban, de leplezett fenyegetés lett belőle, miszerint megrohamozhatja a nagykövetséget, ahova Assange két hónapja bemenekült. Úgy tűnik, hogy ez a fenyegetés visszaütött. Pénteken Assange számos támogatója jelent meg a nagykövetség előtt.

Fotó: Europress/AFP

Oliver Miles volt brit nagykövet szerint „ez nagy hiba volt” London részéről, mert olyan helyzetbe került, mintha valamilyen törvénytelenség megtételére készülne. A törvény, amelyre London hivatkozott, úgy szól: visszavonható bármely épület diplomáciai státusza, ha az azt használó külföldi hatalom ottani tevékenysége nem egyeztethető össze egy diplomáciai misszióéval. A jogszabály 1987-ben született annak hatására, hogy három évvel korábban egy líbiai diplomata országa londoni nagykövetségi épületéből rálőtt tüntetőkre, és megölt egy rendőrt.

 

„Korlátlan ideig” Ecuador londoni nagykövetségén maradhat Julian Assange, a WikiLeaks oknyomozó portál alapítója, aki csütörtökön politikai menedékjogot kapott a latin-amerikai országtól – közölte pénteken Rafael Correa ecuadori elnök.

Baltasar Garzón volt spanyol bíró, Assange ügyvédje nem árulta el, hogy jogászcsoportja mit tervez védencük ügyében, de azt elmondta: Ecuador mint szuverén állam a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhat, hogy az kényszerítse Nagy-Britanniát annak biztosítására, Assange szabadon távozhat az országból.

Letartóztathatják?

Diplomaták és jogi szakértők szerint miután Nagy-Britannia, Svédország és Ecuador továbbra is tárgyal egymással az ügyben, Londonnak nem szabadott volna azzal fenyegetőznie, hogy lerohanja az ecuadori nagykövetséget és őrizetbe veszi Assange-t. Egy nagykövetség diplomáciai státusza csak abban az esetben vonható vissza, ha ezt a nemzetközi jog megengedi – szögezték le. Eltérő véleménye van Julian Knowles kiadatási jogi szakértőnek, mert szerinte Nagy-Britannia visszavonhatja az ecuadori nagykövetség diplomáciai státuszát, ha Assange továbbra is „visszaél a jog uralmával”. Ha majd a diplomácia és a média figyelme ellankad, a brit hatóságok letartóztathatják az ausztrált – tette hozzá.

Fotó: Europress/AFP
Julian Assange még június végén menekült a dél-amerikai ország londoni nagykövetségére, miután pár nappal korábban a brit legfelsőbb bíróság elutasította kiadatási ügyének újratárgyalását, így a WikiLeaks alapítója egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a brit hatóságok kiadják Svédországnak, ahol szexuális bűncselekmények vádjával folyik ellene nyomozás.

A legtöbb megfigyelő azonban egyetért Tony Brentonnal, Nagy-Britannia volt moszkvai nagykövetével, aki a BBC-nek nyilatkozva azt mondta: „a külügyminisztérium most egy kicsit túllőtt a célon”. A brit kormány már enyhített hangnemén. William Hague külügyminiszter csütörtökön azt mondta: „Szándékunk, hogy barátságosan oldjuk meg az ügyet. Nem kell a nagykövetség lerohanásától tartani.”

Segítséget várnak a dél-amerikai államoktól

Nagy-Britannia hajthatatlansága miatt Ecuador megpróbálja maga mögé állítani az ügyben a dél-amerikai államokat. Vasárnapra tanácskozásra összehívta a Dél-amerikai Nemzetek Uniójának (UNASUR) külügyminisztereit. Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) bejelentette, hogy szintén külügyminiszteri ülést hív össze augusztus 24-ére Washingtonba.

Fotó: Europress/AFP

Az Egyesült Államok elutasítja a „diplomáciai menedékjogot”, amelyet Ecuador megadott Assange-nak, ezért az ügyet kétoldalúnak tekinti Nagy-Britannia és Ecuador kötött – közölte pénteken a washingtoni külügyminisztérium. Indoklása szerint az Egyesült Államok – noha tagja az AÁSZ-nak – nem írta alá a szervezetnek azt az 1954-es egyezményét, amely szerint a csatlakozó országok diplomáciai képviseleteiken menedékjogot biztosítanak mindazoknak, akiket politikai okból üldöznek, kivéve, ha az illetőt köztörvényes bűncselekménnyel megvádolták vagy már elítélték ilyenért.