Magyarellenes kijevi kirohanás a krími évforduló előtt

Stier Gábor

Stier Gábor

2017. március 18., szombat 16:32, frissítve: szombat 20:43

Senkit sem lephet meg az, hogy a Krím függetlenné válásának és Oroszországhoz csatlakozásának mai, harmadik évfordulója előtt Ukrajnában felerősödnek a Moszkva-ellenes és a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások. Nem véletlen, hogy a három legerősebb nacionalista szervezet, a Kelet-Ukrajnában harcoló Azov zászlóaljból alakult Nemzeti Hadtest, a Szvoboda és a Pravij Szektor ehhez az időponthoz igazodva írtak alá egyebek mellett Moszkvával a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, az ukrán egyedüli államnyelvvé válását követelő, erőik egyesítését meghirdető, Kijevnek is szóló manifesztumot. Mindez vagy a Donbasz körül ilyenkor megnövekedő feszültség nem meglepő. Még az sem, hogy az ukrán nacionalisták nemcsak az oroszokat, hanem a magyarokat, lengyeleket is „meg-megtalálják”, kisebbségi jogokról pedig hallani sem akarnak, az azonban már igen, hogy a krími tatárok vezetője, jelenleg az elnök pártjának színeiben parlamenti képviselő Musztafa Dzsemilev Magyarországot nevezi Ukrajna legfőbb ellenségének.

Az egykori legendás szovjet disszidens, akit a Krím csatlakozása után Vlagyimir Putyin személyesen is felhívott telefonon, az elmúlt három évben többször is kinyilvánította oroszellenes érzelmeit, Magyarország azonban nem került a látókörébe. Sőt, évekkel ezelőtt Szimferopolban még interjút is adott lapunknak népe és saját szenvedéseiről, a deportálásból visszatérés nehézségeiről beszélve, több ponton az akkori ukrán hatalmat is bírálva. A mostani évforduló előtt azonban az egyik népszerű ukrán portálnak (Obozrevatel.com) nyilatkozva Magyarország ellen intézett kirohanásával hívta fel magára a figyelmet Dzsemilev. Mint fogalmazott, a legfőbb veszélyt Ukrajnára manapság nem is Oroszország jelenti. Ehhez már mindenki hozzászokhatott, sőt sokan már csak mosolyognak azon, hogy az ukránok mindenért az oroszokat hibáztatják. Dzsemilev szerint az igazi és alábecsült ellenség az álnok és alattomos Magyarország. A tatár politikus úgy látja, a magyarok régi álma, hogy visszaszerezzék Kárpátalját, s ennek érdekében csendesen bomlasztva aláássák a régió biztonságát. Egyes magyar politikusok – fogalmaz – már nyíltan arról beszélnek, hogy Ukrajnában veszélyes élni, Budapestnek tehát meg kell védeni az ott élő magyarokat, akiknek jobb soruk lesz Ukrajnán kívül.  Az egykori ellenzékit ez a magatartás az „orosz világot” idegen országok területén megvédő moszkvai törekvésekre emlékezteti.  Dzsemilev megemlíti, hogy Kárpátalja visszafoglalásának kérdését mindenek előtt a radikálisan nacionalista, s az ilyen európai pártokhoz hasonlóan, oroszbarát Jobbik karolta fel. A tatár politikus ugyanakkor utal arra is, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatai mások mellett Orbán Viktor kormányfő Kárpátalját és az itt élő magyarok jogait érintő nem teljesen korrekt kijelentései miatt már a Krím előtt sem voltak túlságosan szorosak. Dzsemilev sértődötten veti fel, hogy a magyarokat általában lekicsinylik az ukrán ambíciókat, s mindig is másodrendűeknek tartották közvetlen keleti szomszédjukat.

Bár az interjút ismertető portálok megemlítik, hogy Budapest kiállt Ukrajna területi egysége mellett, az Obozrevatel arra is emlékeztet, hogy Magyarországon ápoltak a Donbaszban megsérült  ukrán katonákat, Musztafa Dzsemilev véleménye nem egyedülálló. A nemzeti érzések túlcsordulása közepette sokaknak nem tetszik Ukrajnában Budapestnek a kárpátaljai magyarok melletti kiállása, főképp pedig Moszkvához fűződő pragmatikus, Kijevben túl szorosnak tartott viszonya.