Túlságosan felbátoríthatja Orbán Viktor miniszterelnököt, s ezért megnehezítheti a valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokat az Európai Bizottság szimbolikus győzelemként értékelt pozitív döntése, amely lehetővé tette az IMF-tárgyalások folytatását – írta az Eurasian Group nevű agytröszt elemzőjére, Mujtaba Rahmanra hivatkozva Ian Talley a The Wall Street Journal (WSJ) amerikai napilapban.

„A Nyugatnak mély lélegzetet kellene vennie”

A miniszterelnök az MR1–Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken elmondta: az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon sikerrel képviselte Brüsszelben azt, hogy a kormány nem változtat a céljain, és csak az elérésükhöz szükséges eszközökről tárgyal. A kormányfő közlése szerint Magyarország gyors tárgyalásban érdekelt a Nemzetközi Valutaalappal.

Az Európai Bizottság szóvivője szerdán jelentette be, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások Magyarországgal a pénzügyi segítségnyújtásról. Irina Ivascsenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője csütörtökön közölte, a Nemzetközi Valutaalap üdvözli a Magyarország és az Európai Bizottság között zajló tárgyalásokon elért haladást, és kész megkezdeni a hiteltárgyalásokat, amint a megfelelő lépések megtörténnek az MNB függetlenségének biztosítására.

A Nyugatnak rokonszenvező megértéssel és alázattal kellene szemlélnie Magyarország demokráciáját – írta a WSJ véleményrovatában Kurt Volker, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete, az Arizonai Állami Egyetem professzora, a Johns Hopkins egyetem transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó, washingtoni székhelyű központjának tudományos kutatója. „A Nyugatnak mély lélegzetet kellene vennie. A demokrácia kísérlet. Folyamat jellegű, állandó kiigazítást igényel. Nem csak egy formája van, és nem egyenes irányban fejlődik” – írta a szerző, megjegyezve, hogy ezt az amerikaiak saját tapasztalatból tudják. Szerinte Magyarország is ebbe a keretbe illeszkedik: „megpróbálja kijavítani a hibákat, közben hibákat követ el, és újra próbálja”. Ez a demokrácia természete – figyelmeztetett, és megállapította: a „tökéletesebb unió” pontosan azt jelenti, hogy az unió sohasem tökéletes. Volker felhívta a figyelmet arra, hogy Amerikában is állandóan vitatkoznak a demokrácia alapvető kérdéseiről – megemlítette azt a kérdést, hogy kihívást jelent-e a fékek és ellensúlyok rendszerének, ha a „nem választott” bírák hatályon kívül helyezhetik a megválasztott kongresszus törvényeit –, e viták azonban mégsem teszik Amerikát kevéssé demokratikussá. Kurt Volker hangsúlyozta, hogy ezzel nem kívánja tökéletesnek minősíteni a magyar törvényeket. „További változtatásokra is szükség van”, „de el kell ismernünk, hogy Magyarország olyan, mint mi magunk: a küzdelmek a demokrácián belül, nem ellene folynak” – olvasható a kommentárban.

A Nabuccóról

Csapás a részben EU-támogatással készülő Nabucco-beruházás tekintélyére, hogy a Mol kiszáll a földgázvezeték-programból – írta pénteken a Financial Times. A londoni gazdasági napilap idézte Hernádi Zsoltnak, a magyar olajipari vállalat elnökének és Orbán Viktor miniszterelnöknek a hét eleji nyilatkozatát, amelyek megerősítették a magyar fél kilépését. Christian Dolezal, a konzorcium szóvivője ugyanakkor azt mondta a Financial Timesnak, hogy a Mol lépése nem veszélyezteti a beruházást, a Nabuccónak erős részvényesei vannak, finanszírozása biztosított, és jól haladnak a tárgyalások a földgáztermelőkkel.

A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap szerint a következő hetekben dől el, hogy sikert ér-e el Orbán Viktor miniszterelnök politikai projektje. A lengyel napilap Orbán a kanyarban című egész oldalas cikkében foglalkozik a magyar kormányfő politikájával. Igor Janke elemzésében kiemelte, hogy a következő hetek jelenthetik a legnehezebb időszakot a miniszterelnök számára, mert Magyarországnak komoly pénzügyi problémái lesznek, „ha az IMF nem adja meg a hitelt, nem jelzi a piacnak, hogy a helyzet stabil”. Az írás szerint a miniszterelnök nem látta előre az agresszív külföldi kritikát és a pénzügyi piacok ezáltal felkeltett bizalmatlanságát, pedig a kormányfő már sokat megtett a szocialisták által romokba döntött pénzügyek újjáépítésének érdekében. A szerző szerint a kormányfő egyre magányosabb: „sok szakértőt meghallgat, konzultál, mérlegeli az érveket, de a végleges döntés mindig az övé”, ugyanakkor rendkívüli érzékének köszönhetően tudja, „mit tegyen annak érdekében, hogy (mindenki) azt gondolja: maga is részt vesz Magyarország nagy átalakításában”. „A jelenlegi magyar kormány által bevezetett reformok számát és hatáskörét nem lehet összehasonlítani más európai kormányzatok tevékenységével”. Janke kitért arra, hogy „az összes párhuzamosan folytatott csatában” nem lesz könnyű győzni, de a magyar miniszterelnök feltalálja magát a nehéz helyzetekben, mert „imádja a kihívásokat és a konfliktusokat”.

Furcsa megegyezés

A pozsonyi Sme szerint „végre megegyezésre jutott” Pozsony és Budapest a kettős állampolgárság kérdésében a két ország miniszterelnökeinek csütörtöki varsói találkozóján. A liberális lap azt írja: a „megegyezés” ebben az esetben arról szólt, hogy mindkét fél azt állítja, nem kell tárgyalniuk a dologról. „Ez nem csak annak logikus következménye, hogy álláspontjaik összeegyeztethetetlenek és egyikük sem akar visszalépni” – állítja a Sme, hanem annak is, hogy „a jelenlegi állapot tulajdonképpen mindkettejüknek megfelel”. A kommentátor szerint a „feszültség fenntartása” a magyar fél számára „figyelemelterelő”, a szlovák félnek pedig „a hazai problémákat elrejtő” hatású lehet. Leszögezi: ezek után nem is csoda, hogy a szlovák közvélemény „rendesebb része” nem áll ki a szlovák állampolgárságukat elvesztettek mellett, akiknek „láthatóan sérültek a polgári jogai”.

Félórás megbeszélést tartott csütörtökön  Orbán Viktor szlovák kollégájával. Robert Fico szlovák kormányfő hivatalba lépése óta először találkozott a két miniszterelnök. Orbán magyar újságíróknak úgy fogalmazott: „minden olyan kérdés, amely érzékeny és személyes konzultációt igényel”, élvezi mindkét fél nyitottságát, és reményeik szerint „a sikerek oldalvizén” megoldást nyer.