A tartományokat képviselő Bundesrat 69 tagjából 65 szavazott igennel. Néhány órával korábban az alsóház, a Bundestag ugyancsak elfogadta a fiskális paktumot és az ESM-ről szóló szerződést. Bár a kétharmados többséget megkapta az előterjesztés, ez csak annak volt köszönhető, hogy az ellenzéki pártok közül a szociáldemokrata (SPD) és a környezetvédő (Zöldek) képviselők nagy többsége támogatta. Ugyanakkor a kormánypárti padsorokból sok képviselő nemmel voksolt.

Leghangosabb szószólójuk, Frank Schäffler, a liberális FDP pénzügyi szakértője a plenáris ülésen felszólalva kifejtette: a bajba jutott bankoknak nyújtandó pénzügyi mentőöv „újabb gátszakadást” jelent, amelynek a levét a német adófizetők isszák meg. Ráadásul a korábbi mentőmechanizmus, az EFSF nem is irányozott elő ilyen lépést. „Vagyis újabb lépést tettünk a transzferunió felé” – összegezte negatív véleményét Schäffler. Az uniópárti (CDU-CSU) táborból Wolfgang Bosbach helyettes frakcióvezető indokolta az elutasító képviselők álláspontját. Mint mondta, a Brüsszelben elfogadott határozatokkal az euróövezet újabb lépést tett az államadósságok közössé tétele felé, holott Berlin ezt eddig makacsul ellenezte.

A szerződések ratifikációjához a törvényhozás mindkét házában kétharmados többség kellett, mert mindkettő érinti a nemzeti szuverenitást. A 620 tagú Bundestagban a fiskális paktum ratifikálását 491 képviselő szavazta meg, az ESM-et létrehozó szerződés jóváhagyására vonatkozó kormányzati előterjesztést pedig 493 képviselő támogatta. A megszavazott jogszabályok hatályba lépéséhez – a ratifikációs folyamat lezárásához – Joachim Gauck szövetségi elnök aláírása is szükséges, az államfő pedig jelezte, hogy előbb bevárja az alkotmánybíróság határozatait a két törvénnyel szemben benyújtott alkotmányos panaszokról és egyéb beadványokról. A ZDF televízió péntek esti híre szerint a karlsruhei testülethez már megérkeztek az első panaszlevelek.

A fiskális paktumot 25 uniós tagállam kötötte meg március elején, Nagy Britannia és Csehország nem írták alá. A szerződés előírásai az euróövezeti tagállamokra vonatkoznak. Az ESM-et létrehozó szerződést februárban írták alá az euróövezeti tagállamok vezetői. A pénteken véget ért uniós csúcson a megállapodás módosításáról döntöttek, ennek értelmében a 700 milliárd eurót megmozgatni képes rendszer forrásait kormányok közbeiktatása nélkül fel lehet használni a tagállamok bankrendszereinek feltőkésítésére. A szerződést ezért később módosítják, és a német törvényhozás ismét szavaz majd róla.