Franciaország támogatni fogja Szerbia uniós tagjelöltségét a december 9-i európai tanácsi ülésen, amennyiben „konkrét előrelépések” történnek a Koszovóval folyó párbeszédben, de továbbra is ellenzi Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz – jelentette ki korábban a francia kormányszóvivő.

A Brüsszelben péntek éjjel kiadott uniós közlemény szerint „a felek megállapodtak a határátkelők közös működtetéséről az Európai Unió által előterjesztett koncepció alapján”. Brüsszel szerint ez azt jelenti, hogy a szerbiai és a koszovói fél fokozatosan és a lehető leggyorsabban közös, integrált és egységes posztokat állít fel minden átkelőn.

Az Európai Unió koszovói igazságügyi és rendőri missziója (EULEX) mandátumának megfelelően jelen lesz, hogy ellenőrizze a megállapodás végrehajtását. Borko Stefanovics szerb főtárgyaló az uniós közleményre reagálva úgy fogalmazott, hogy hivatalosan nem született megállapodás. „Noha álláspontjaink erősen közeledtek egymáshoz, még fel kell tenni az i-re a pontot” – mondta Stefanovics, hozzátéve, hogy készek folytatni a tárgyalásokat ugyanebben a szellemben szombaton.

A határátkelők kérdése az egyik legkényesebb téma Belgrád és Pristina között. A felek szerdán kezdtek újabb tárgyalási fordulót Brüsszelben, néhány nappal azután, hogy újabb erőszakos incidensek történtek Koszovó északi részén. A Koszovó és a Szerbia közötti tárgyalások kimenetele dönthet arról, hogy az uniós állam- és kormányfők december 9-i ülésükön jóváhagyják-e az EU-tagjelölti státus megadását Belgrádnak.

Angela Merkel német kancellár pénteken úgy vélekedett, hogy Szerbiának még nem sikerült teljesítenie a tagjelölti jogállás megadásához szükséges összes feltételt. Álláspontja szerint ezt igazolják az észak-koszovói erőszakos események.


Szerbia nem ismeri el a tőle 2008-ban elszakadt, albán többségű Koszovó állami önállóságát, így a Szerbiát és Koszovót elválasztó vonalat sem hajlandó államhatárnak tekinteni. A határátkelők Belgrád szemében pusztán „közigazgatási átkelők”, és a szerbek elutasítják, hogy a nemzetközi egyenruhások mellett koszovói vámosok és határőrök teljesítsenek szolgálatot ezeknél az átkelőknél. Pristina viszont kitart amellett, hogy valódi határátkelőknek kell tekinteni ezeket a posztokat.

A Koszovó északi részén élő szerbek sem ismerik el a volt szerb tartomány függetlenségét, s útblokádokkal tiltakoznak az ellen, hogy kiterjesszék rájuk Pristina fennhatóságát. Hétfőn az úttorlaszokat elbontani akaró nemzetközi békefenntartók és a helyi szerbek összecsapásaiban több tucat külföldi katona is megsebesült.