Teljes mértékben meggondolatlanság volna egy katonai csapás – fogalmazott a volt svéd külügyminiszter, az ENSZ korábbi iraki fegyverzetellenőre a Profil című osztrák hetilapnak nyilatkozva. Senki sem tudja pontosan, hol vannak nukleáris létesítmények – fejtette ki.

Blix szerint meglepő volna, ha Teherán nem őrizne prototípusokat és tervrajzokat biztos helyen. Harmadsorban egy támadás hatására Irán akkor is a nukleáris fegyver megépítése mellett döntene, ha eddig még nem hozott ilyen döntést.

A NAÜ múlt héten nyilvánosságra került jelentése alapján Blix szerint arra lehet következtetni, hogy Irán olyan tevékenységeket folytat, amelyek atomfegyver kifejlesztésére utalnak vagy csak azzal magyarázhatóak. A NAÜ nem állítja azt, hogy valóban bombát épít Irán – mutatott rá. Blix szerint fennáll a lehetősége annak is: Teherán jelenleg csak arra törekszik, hogy nagyon közel kerüljön az atomfegyver megépítésének képességéhez, mintegy „virtuálisan” atomfegyver birtokába kerüljön. Ennek ellenére lehetséges, hogy politikai erők majd tovább akarnak haladni ezen az úton – mondta. Egy katonai csapás esetén Irán minden bizonnyal ellenintézkedéseket tenne, például a Hormuzi-szorosban – vélekedett Blix. Lehetséges, hogy Libanonból és a Gázai övezetből is segítséget kapna. „Ez az egész Közel-Keletet lángba boríthatja” – tette hozzá. Hozzáfűzte, elképzelhetetlennek tartja, hogy bárki megkockáztatna még egy háborút a Közel-Keleten.

Blix szerint a nyugati tárgyalófeleknek Irán önérzetére is tekintettel kell lenniük. „A tárgyalás nem utolsósorban pszichológiai dolog” – mondta. „Ha a Nyugat azt mondja, tárgyalunk veletek, de csak ha felhagytok az urándúsítással, az lélektani szempontból nem bölcs dolog” – fejtette ki. Nézete szerint a Nyugatnak arra kell összpontosítania, milyen haszna lehet Irán számára annak, hogy lemondjon atomprogramja katonai vonatkozású elemeiről. Blix szerint bizakodásra ad alapot az, hogy nincs igazán olyan biztonsági szükséglete, amely igazolná egy atomfegyver szükségletét. Iránt meg kell győzni arról, hogy egyetlen szomszédja sem jelent fenyegetést rá nézve– jelentette ki.

A volt NAÜ-főigazgató szerint Teherán eredetileg azért kezdett hozzá az atomprogramhoz, mert fenyegetve érezte magát Iraktól. A volt NAÜ-főigazgató nem tartja kizártnak, hogy Izrael közeledik az atomfegyvermentes Közel-Kelet gondolatához. Rámutatott, hogy 2012-ben Finnországban tartanak a tárgyban nemzetközi értekezletet. Blix 1981 és 1997 között állt a nukleáris energia felhasználását ellenőrző szervezet élén. 2002-ben az ENSZ megbízta az iraki fegyverzetellenőrző misszió vezetésével. Blix és munkatársai megállapításai szerint Irak az öbölháború után titokban megsemmisítette tömegpusztító fegyvereit és 2002-2003-ban nem rendelkezett ilyenekkel.

A volt diplomata 2003 óta következetesen kitart amellett az álláspontja mellett, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a háború alátámasztásának érdekében „túlértelmezték” az iraki arzenálról szóló titkosszolgálati jelentéseket. Hans Blix jelenleg az Egyesült Arab Emirátusok atomenergetikai tanácsadója.