Három különböző incidens miatt összesen hat F–16-os vadászgépet riadóztattak Törökországban a szíriai határ mentén az utóbbi néhány napban – tudatta hétfőn a török vezérkar. A Kommerszant múlt csütörtökön azt közölte: Törökország készen áll a fegyveres összecsapásra Szíriával.

Szíria június közepén lőtte le az F–4E típusú, kétüléses Phantom vadászrepülőgépet. Damaszkusz szerint az incidens a szíriai légtérben történt, míg Ankara azt állította, hogy a nemzetközi légtérben. A török miniszterelnök parlamenti beszédében bejelentette: a jövőben katonai célpontnak tekintenek minden olyan szíriai csapategységet, amely közeledik a török határhoz.

A török hadsereg közleménye szerint a június 22-én, a szíriai légvédelem által lelőtt török harci gép kétfős személyzetének földi maradványait a Földközi-tenger fenekén találták meg. „Már folyamatban van az a művelet, amelynek keretében a holttesteket felszínre hozzuk” – tudatta a török vezérkar szerdai közleménye.

Szerdán egyébként a szíriai rendszerellenes felkelők támogatásával vádolta Törökországot Bassár el-Aszad szíriai elnök a Cumhuriyet török napilapnak adott interjú szerdán megjelent második részében.

Oroszország cáfolt

A Kommerszent orosz napilap közben arról írt: a Nyugat arra próbálja rávenni Oroszországot, hogy adjon politikai menedékjogot a szíriai elnöknek. Az orosz külügy azonban cáfolta a lapértesülést. „Álláspontunkat számtalanszor kifejtettük: a szíriai népnek kell meghatározni a jövőbeni hatalom mikéntjét. Azok a sémák, amelyeket javasolnak és amelyeket főként külföldről erőltetnek, csak árthatnak” - jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes.

„Kínzóközpontokat” működtetnek Szíriában?

A szíriai titkosszolgálatok országszerte működtetnek „kínzóközpontokat”, ahol a fogvatartottakat botokkal és sodronyokkal verik, savval öntik le, vagy megerőszakolják őket és kitépik a körmüket – közölte a Human Rights Watch (HRW) kedden kiadott jelentésében.

Szíriai erőszak

A genfi emberi jogi tanács múlt szerdán jelentést tett közzé a legutóbbi szíriai fejleményekről. Ebben többek között arra mutatott rá, hogy a felkelők elleni harcban az utóbbi három hónapban a kormányerők riasztó mértékben figyelmen kívül hagyták az alapvető emberi jogokat. A testület a jogsértések között említette a kivégzéseket is.

A jelentés szerint továbbra sem tisztázott, hogy ki állt a májusi húlai vérengzés mögött, amelynek több mint száz halálos áldozata volt. A dokumentum ennek kapcsán ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy a kormányerők valószínűleg több gyilkosságért is felelősek. A tanács jelentésében egyidejűleg felhívta a figyelmet arra is, hogy több helyi beszámoló a fegyveres lázadó csoportok által végre hajtott gyilkosságokról tesz említést. Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. Bővebben>>>