A kormányerők példátlanul heves támadása miatt csütörtökön teljesen visszavonultak aleppói fellegvárukból, Szaláheddínből a szíriai felkelők – közölte a francia hírügynökséggel a Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) szóvivője. Kasszem Szaád Eddin ezredes elmondta, hogy nem tartózkodik több felkelő a városrészben, és a Bassár el-Aszad vezette rendszerhez hű katonák benyomultak a területre. Hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy a felkelők elhagyják Aleppót. „Megvan a katonai tervünk a harcok folytatására” – hangsúlyozta az ezredes, aki a szíriai hadseregből dezertált. Mint elhangzott, a felkelők új frontot szándékoznak nyitni a város keleti részén lévő negyedek körül, vagyis a Szaláheddínből való kivonulás „taktikai lépés”.

A Magyar Nemzet vezércikkei:

A háború vonzásában
(részlet): Másfél éve nemegyszer hallgathatták meg a védelmi, biztonságpolitikai témákkal foglalkozó újságírók a nyugati vezet ők ígéretét, miszerint nem lesz beavatkozás Líbiában. Aztán – ahogy Oroszország félrenézett a Biztonsági Tanácsban – mégiscsak lett. A „lakosság védelmére” szóló humanitárius mandátumból végül széles körű intervenció bontakozott ki, s ha Kadhafi líbiai vezetőt nem is ú gy sikerült eliminálni, ahogy a parasztot veszik le a sakktábláról (mintegy hét hónapig kitartott a rezsim); a lényeg az, hogy külső segítséggel rezsimváltás történt. Azóta ha a fősodrú médiumok immár elég magas ingerküszöbét Líbiával szemben meghaladja egy hí r, megbizonyosodhatunk arról, hogy milyen szépen is virágzik a líbiai demokrácia a különböző fegyveres bandák uralta, egykor országnak nevezhető entitás helyén, az észak-afrikai homokban.

Szíriai hadszíntér
(részlet): Súlyos csapást szenvedett el tegnap a szíriai hatalom, amely eddig a legeredményesebben dacolt az arab tavasz fedőnevű geopolitikai folyamat feltartóztathatatlannak tűnő menetelésével. A nyugati hatalmak és Nyugat-barát térségi rezsimek által támogatott fegyveres csoportok öngyilkos terrortámadása megölte az ország vezetésének több tagját, köztük az ortodox keresztény védelmi minisztert, illetve helyettesét, aki nem mellékesen Bassár el-Aszad elnök sógora is. A merénylet azzá a lélektani fordulóponttá válhat, amelytől az út a rendszer és az ország összeomlásához vezet.

A brit hírügynökség jelentése szerint a tüzérségi tűz következtében a városrész több épülete megrongálódott, a felkelőknek pedig fogytán van a lőszerük. Az egyik ellenzéki aktivista elmondta, hogy az elmúlt két napban legalább 30-an haltak meg Szaláheddínben a hadsereg támadásában.

Egy damaszkuszi biztonsági forrás szerint a hadsereg Aleppóban a Szeif al-Davla negyed irányába tart, de a következő ütközet valószínűleg a Szukkari negyedben lesz. Ugyanebből a forrásból kiderült az is, hogy mintegy 20 ezer katonát vezényeltek az aleppói régióba a felkelők leverésére.

Élő pajzs

Kedden végleg elhagyták Aleppót az ENSZ odavezényelt megfigyelői, akik a szíriai helyzet feltérképezéséért, válságkezelés gyanánt tartózkodtak a közel-keleti országban. A The Sunday Times korábban arról adott hírt, hogy Aleppó sűrűn lakott negyedeiben kialakított hadállásaiknál a szíriai felkelők emberi pajzsként használják a civil lakosságot. A civilek mellett a falhoz térdepeltetett, legéppuskázott Sabiha milícia tagjairól is érkeztek beszámolók. Nagy megbotránkozást keltett, ahogy a Sabiha helyi vezetőjét fiával és három másik rokonával együtt kivégezték, és erről filmfelvételt is készítettek.

Sokan Törökországba menekülnek

Az utóbbi két napban több mint kétezer ember menekült Szíriából Törökországba az egyre terjedő erőszak elől, így már az 50 ezret is meghaladja a szíriai menekültek száma az országban – közölték a török hatóságok. A menekültek száma folyamatosan növekszik, és félő, hogy hamarosan újabb hullám indul útnak Aleppóból.

Keresztényeket mészároltak

Kedden az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja azt közölte: a kormány ellen harcoló erők lemészároltak 16 embert Homsz környékén egy vendégházban, amely egy elektromos társaság alkalmazottainak családtagjai számára volt fenntartva. Az áldozatok között alaviták, keresztények és szunniták egyaránt voltak. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint a szíriai helyzet már az emberiesség elleni bűntett fogalma felé közelít.

Megvan az új kormányfő

A szíriai elnök Vael Nadír al-Halaki egészségügyi minisztert nevezte ki kormányfőnek – közölték az állami televízióban. A bejelentés szerint Bassár el-Aszad államfő már alá is írta az erről szóló okmányt. A kinevezés 72 órával azt követően történt, hogy híre kelt: az előző miniszterelnök, Rijád Hidzsáb dezertált. Ő a legmagasabb rangú politikus, aki szakított Aszaddal az országban több mint 16 hónapja kitört konfliktus során. Rijád Hidzsáb – jordániai szóvivői bejelentés szerint – szerdán érkezett családjával Ammánba.

Vael Nadír al-Halaki 1964-ben született a szíriai Deraa tartományban. Négy gyereke van és a damaszkuszi orvosi egyetemen szerzett diplomát, szülész-nőgyógyász. Egy darabig a Baasz Párt titkára volt Deraában.

Irán kész a segíteni a tárgyalásokat

Teherán kész elősegíteni a tárgyalásokat a szíriai kormány és az ellenzék között – közölte az iráni külügyminiszter. Ali Akbar Szálehi a The Washington Post című amerikai napilap internetes oldalán megjelent cikkében tett erre javaslatot. Azt írja, hogy országa kész elősegíteni a tárgyalásokat és helyszínt biztosítani a párbeszédnek, továbbá nemzetközi konferencia megtartását javasolja Iránban a szíriai válság rendezése érdekében.

Szálehi megerősítette, hogy Teherán támogatja az Annan-tervet és politikai reformok végrehajtását Szíriában, hogy a szíriaiak alakíthassák saját sorsukat. Azt írja, hogy a szíriai társadalom az etnikumok, a vallások és a kultúrák csodálatos mozaikja, amely darabokra hullana szét Bassár el-Aszad elnök hirtelen bukása esetén. Csalóka ábránd szerinte az, hogy ez esetben sima hatalomátadás menne végbe Szíriában.

Furcsa európai válasz

A külügyminiszter azt írja, egyes nagyhatalmaknak és térségbeli országoknak véget kell vetniük annak a gyakorlatnak, hogy csatatérnek használják Szíriát vitáik rendezéséhez vagy befolyásukért való vetekedéshez. Szálehi különösen ellentmondásosnak tartja a szíriai válságra adott európai választ. Kevés szó esik szerinte a fegyveres szélsőségesek egyre nagyobb jelenlétéről Szíriában, s míg az európai vezetőket erősen foglalkoztatja a szélsőségesség fokozódása Afganisztánban, szemlátomást nem aggasztja őket az, hogy „hamarosan ajtajuk küszöbén jöhet létre egy Afganisztán”.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bass ár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti orsz ág útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik a Reuters által készített fotó is, amelyen e gy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.