A hadsereg lépését a portugál nyelvű országok közösségének felhívása előzte meg, amelyben egy, az ENSZ kötelékében álló intervenciós erő küldését szorgalmazták a nyugat-afrikai országba. A puccsisták pénteken vették át a hatalmat a volt portugál gyarmaton, tettüket egy, a kormány által Angolával kötött titkos katonai megállapodással magyarázták.

Lisszabon „teljesen illegitimnek” minősítette az államcsínyt, és útjára indított egy katonai erőt a térségbe az esetre, ha ki kellene menekítenie állampolgárait. A bissaui katonai vezetés a volt gyarmattartó lépésére reagálva közleményben hangsúlyozta: a hétfői intézkedés figyelmen kívül hagyása katonai választ von maga után.

A fővárosiak közben a legrosszabbra készülnek, ahogy egyre világosabbá válik számukra, hogy a múlt heti puccsnak egy megjósolhatatlan következményekkel járó hatalmi űr lett a következménye, megszakítva a márciusban indult, és még a második forduló előtt álló elnökválasztást. „Attól tartok, háború lesz. Hazamegyek a szülőfalumba, Sao Domingosba az öt gyerekemmel” – mondta el a brit hírügynökségnek egy 40-es éveiben járó, Bissauban élő háziasszony.

A külföldi kormányok és szervezetek világszerte elítélték a nyugat-afrikai állam hadseregének tettét. A katonaság már korábban is több ízben fellázadt a hatalom ellen. Pedro Passos Coelho portugál kormányfő hétfőn bejelentette, hogy országa Brazíliával együtt az ENSZ Biztonsági Tanácsához (BT) fordul az április 12-i bissau-guineai államcsíny ügyében. Jelenleg Portugália és a dél-amerikai ország is részt vesz nem állandó tagként a testület munkájában.

A Nyugat-afrikai Országok Gazdasági Közössége (ECOWAS) egy magas szintű delegációt küldött a parányi afrikai országba azért, hogy a katonai vezetők tudomására hozzák, akciójuk „elfogadhatatlan”. Bissaui katonai források közölték, hogy a küldöttséget beengedik az országba.

Vasárnap a katonák nemzeti egységkormány megalakítására tettek javaslatot, de a létrehozandó kabinetben megtartanák a védelmi és a belügyi tárcát – közölték politikai pártok vezetői a puccsistákkal folytatott megbeszélés után. A puccsisták azt is nyomatékosították, hogy „egyáltalán nincsenek hatalmi ambícióik”.

A  kelet-timori José Ramos-Horta két nappal ezelőtt felajánlotta a bissaui katonai juntának, hogy közvetítőként lépne fel a konfliktusban, amit a katonaság elfogadott. Az egykor szintén Portugália kötelékébe tartozó Kelet-Timor Nobel-békedíjas vezetőjének kulcsszerepe volt országa függetlenségének 2002. évi kivívásában.