Angela Merkel az ARD német közszolgálati televízióban sugárzott interjúban hangsúlyozta: a schengeni rendszer és az euróövezet is a kétsebességes integráció következménye, ez az elv pedig a következő időszakban még erősebben érvényesül majd.

Fokozatosan egyre több „kompetenciát kell átadni Európának”, és a nyitottságot ugyan meg kell tartani, de nem lehet „egy helyben járni csak azért, mert egyik-másik tagország még nem akar továbbmenni” – mondta.

Kifejtette, a június végi uniós csúcson egy munkatervet tárgyalnak majd meg, amelynek fő gondolata az, hogy „több Európára” van szükség. „Nem csupán valutaunióra, hanem egy úgynevezett fiskális unióra, vagyis több közös költségvetési politikára van szükség, mindenekelőtt pedig egy politikai unióra”, ami azt jelenti, hogy lépésről lépésre egyre több kompetenciát és felügyeleti lehetőséget kell átadni Európának – mondta Merkel.

Ugyanannak az éremnek a két oldala

Az Európai Bizottság (EB) már most is értékeli a tagországok költségvetési politikáját és gazdaságpolitikáját, és ajánlásokat fogalmaz meg „az úgynevezett hatos csomag alapján” – utalt Merkel a jórészt a magyar uniós elnökség idején előkészített jogszabálycsomagra, amely szorosabb együttműködést ír elő ezen a két területen.

A német kancellár szerint a gazdasági növekedés ösztönzésére is stratégiát kell készíteni, a költségvetési konszolidáció és a növekedés ugyanannak az éremnek a két oldala. Szilárd államháztartási helyzet nélkül nincsen növekedés, de a pénzügyi stabilitás nem elég, javítani kell egyebek között a versenyképességen is – mondta Merkel.

Ezt azonnal meg kell oldani

A valutauniók „könyörtelen logikája” azt diktálja, hogy az euróövezetnek bankunióra és szorosabb költségvetési integrációra van szüksége – mondta a BBC rádiónak a brit pénzügyminiszter, aki szerint a spanyol bankrendszer problémáit „azonnal” meg kell oldani.

George Osborne szerint a spanyol bankrendszerbe pénzt kell juttatni, de úgy, hogy ez ne veszélyeztesse a spanyol szuverén fizetőképességet. A bankrendszerek az euróövezet gyenge láncszemei közé tartoznak, és az euróövezet „túl sokáig tűrte” a gyenge, tőkehiányos bankokat – mondta.

A brit pénzügyminiszter szerint a közös valuta részét kell képeznie a bankuniónak is, ami azt jelenti, hogy a hitelintézetek feltőkésítésére közös alap áll rendelkezésre, de ennek feltétele az erőteljesebb euróövezeti szintű bankfelügyeleti rendszer is. Ez lehetővé tenné, hogy a spanyol betétesek bizalommal hagyhassák pénzüket a hazai bankokban.

Osborne hangsúlyozta, mindebben Nagy-Britannia „semmiképpen sem” venne részt, hiszen éppen azért nem csatlakozott az euróhoz, mert az a nemzeti szuverenitás és ezen belül a hazai pénzügyi rugalmasság csorbulásához vezetett volna.

A bankunió felé

Ismert, a bankunió megvalósítását elősegítő javaslatokat terjesztett elő az Európai Bizottság szerda délelőtt. A javaslatok célja az esetleges későbbi bankválságok kezelésének szabályozása. Az intézkedések José Manuel Barroso elnök megfogalmazása szerint lépést jelentenek a bankunió irányába, Michel Barnier témafelelős biztos szerint pedig változtatnak azon, hogy a nehéz helyzetbe került pénzintézetek megmentésének költségeit az adófizetők viseljék.

Egyébként a német kormánytisztviselők szerint intenzíven dolgoznak egy olyan konstrukción, amely lehetővé tenné a spanyol bankok feltőkésítését anélkül, hogy kívülről gazdasági szükségintézkedéseket kényszerítenének a madridi kormányra. Berlin annak a lehetőségét is vizsgálja, hogy a segélyösszeget a spanyol bankmentő alapnak (Fondo de Reestructuración Ordenada Bancaria – FROB) utalják át, ezzel is demonstrálva, hogy a probléma a bankrendszerre korlátozódik. Angela Merkel hétfőn elmondta: egyre jobban aggódik az euró miatt, és jobbnak látná, ha a spanyolok behúzódnának az EU mentőszárnyai alá. Németország ettől azt remélné, hogy csökkennének a pénzpiaci turbulenciák, és enyhülne a „fertőzésveszély” is az euróövezetben.