Angela Merkel csütörtökön a Bundestagban – a német törvényhozás alsóházában – a legfejlettebb ipari országok és Oroszország (G8) májusi csúcstalálkozóján és a NATO chicagói csúcsértekezletén képviselendő német álláspontot ismertetve elmondta: Berlin ragaszkodik az „együtt vonulunk be és együtt vonulunk ki” elvéhez.

A NATO parancsoksága alatt álló nemzetközi biztonsági erők (ISAF) a tervek szerint 2014 végéig hagyják el Afganisztánt. Francois Hollande megválasztott francia elnök azonban a választási kampányban azt ígérte, hogy a francia csapatokat már 2012-ben kivonják az ázsiai országból.

Az MNO korábban megírta: A NATO a francia elnökválasztástól függetlenül ragaszkodik az afganisztáni kivonulás menetrendjéhez – fejtette ki Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár és Angela Merkel német kancellár.


Merkel szerint a küldetés több fontos célját sikerült elérni, így az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet számára Afganisztán már nem menedékhely, ahová bármikor vissza lehet vonulni, a tálib szélsőségesek ereje pedig jelentősen csökkent, miközben az afgán biztonsági erők létszámát sikerült a tervezett 360 ezerre emelni.

Fotó: Reuters

 


A május 20-án kezdődő kétnapos NATO-csúcson több mint 60 ország és szervezet vesz részt, köztük az Európai Unió. Merkel szerint igen kedvező fejlemény, hogy jelentős számban lesznek jelen partnerek az értekezleten, hiszen Berlin az észak-atlanti szövetség kapcsolatainak minél szélesebb körű kiterjesztését javasolja, és az észak-atlanti mellett az Európán belüli biztonsági együttműködésre is nagy hangsúlyt helyez.

Afganisztán és a partneri kapcsolatok mellett ugyancsak kiemelt téma lesz a NATO katonai képességeinek fejlesztése, ezen belül pedig a Kelet-Európában telepíteni tervezett rakétavédelmi rendszer kérdése. A kezdeményezés elutasítást vált ki Oroszországban. Merkel beszédében a NATO és Oroszország közötti együttműködésre szólított fel, és úgy vélte, hogy a rakétapajzs ügyében folytatandó együttműködés „minőségileg új fejezetet nyithat” az észak-atlanti szövetség és Moszkva kapcsolatában. Hangsúlyozta: Németországnak „elemi érdeke”, hogy a rakétapajzs körüli vita párbeszéddé szelídüljön, és eredményre vezessen.

Előzőleg, május 18-án ugyancsak az egyesült államokbeli Camp Davidben rendezik a G8 csoport csúcsértekezletét, amelyen Németország szorgalmazza majd, hogy fokozzák az éghajlatváltozás hatásainak kezelését célzó erőfeszítéseket – mondta a kancellár. Emlékeztetett: a nemzetközi közösség abban állapodott meg, hogy a középhőmérséklet világszerte legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet a 2020-ig tartó időszakban az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. Hangsúlyozta: jóval többet kell tenni azért, hogy sikerüljön e szint alatt tartani a globális felmelegedés mértékét.

Gazdasági kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozta: az euróövezeti válságot nem lehet a közpénzből finanszírozott gazdaságélénkítés eszközével kezelni, mert azzal csak ismét a válság mélyére süllyedne az euróövezet. A válság megoldása „hosszú és megerőltető folyamat”, és csak az államadósság csökkentésével, valamint a versenyképesség növelésével sikerülhet. Ugyanakkor a stratégia „két pilléren nyugszik”, amelyek közül az adósságcsökkentés csak az egyik, a másik pedig a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése – fejtette ki Merkel, utalva a megválasztott francia elnök részéről érkező követelésre, miszerint a gazdasági növekedést ösztönző intézkedésekkel kell kiegészíteni a költségvetési fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktumot.