Menekültek

Merkel: Nem hagyjuk magára Görögországot

MTI, 2016. március 4., péntek 00:28, frissítve: péntek 00:52
Németország és az Európai Unió sem hagyja magára Görögországot a menekültválságban, de Athénnak eleget kell tennie az uniós külső határral kapcsolatos kötelezettségeinek, akárcsak Olaszországnak – mondta Angela Merkel német kancellár a Rhein-Zeitung című német újság netes felületén csütörtökön közölt interjúban.

A március 13-ai helyi törvényhozási (Landtag-) választásra készülő Rajna-vidék–Pflaz tartományi Koblenzben megjelenő Rhein-Zeitung pénteki nyomtatott számába készült interjúban a kancellár a Landtagba várhatóan bejutó, a legutóbbi mérések szerint a tartományban 9 százalékon álló Alternatíva Németországnak (AfD) pártról szólva kiemelte: megérti, hogy a menekültválság miatt az emberek aggódnak, mert „valóban nehéz időket élünk”, de az AfD nem kínál olyan megoldásokat, amelyek jók Németország jövőjének. A szövetségi kormány arra törekszik, hogy országos szinten még jobban „irányítsa és rendezze” a menekültügyi helyzetet, és összeurópai kezdeményezésekkel csökkentse a menekültek számát. Amennyiben ez sikerül, ismét csökken majd az AfD támogatottsága – mondta a kancellár a legtöbb politikai elemző által jobboldali populistának nevezett pártról.

Az erőszakos cselekmények megszaporodására és a közbeszéd hangnemének durvulására utaló felvetésre kijelentette, hogy mindebbe nem szabad beletörődni, és a legfontosabb a társadalom összetartása. Ezért fontos az általánosító ítéletek elkerülése és a másik fél meghallgatása akkor is, ha másként gondolkodik.

Arra a felvetésre, hogy a szilveszteri kölni szexuális támadások miatt sok nő fél, elmondta, hogy ezt megérti, hiszen súlyos dolgokat kellett kiállniuk nőknek szilveszter éjjel. Az is súlyos, hogy „az a benyomás keletkezhetett, hogy a szőnyeg alá kell söpörni valamit”, a vonatkozó törvényeket azonban megszigorították, ami a túlnyomó többségében jogkövető magatartást tanúsító menekülteknek is fontos.

A menekültek beilleszkedésével kapcsolatban kiemelte, hogy az állandó változás az élet része a nemzetek esetében is. Németország ma másmilyen, mint huszonöt vagy ötven éve, de az együttélés alapjait nem érintheti ez a változás, akkor sem, ha más kultúrkörből érkező menekültekről van szó. Az integráció a német alaptörvény értékeinek, nem utolsósorban a nők és férfiak egyenjogúságának, a szociális piacgazdaságnak, Izrael államisághoz fűződő jogának, az EU-hoz és a NATO-hoz való kötődésnek az elfogadását is jelenti – mondta a kancellár. „A menekültek mindenekelőtt azért vannak itt, mert van joguk a védelemre a háború és az üldöztetés ellen, és ez nem keverendő össze a szakemberek toborzásával” – jelentette ki a menekültügy és a munkaerőpiac összefüggéseire vonatkozó kérdésre.

Arra, hogy Németország jelenleg az igazán rászorulókat fogadja-e be vagy azokat, akik elég erősek, hogy eljussanak az országig, azt mondta, hogy éppen a kérdésben jelzett probléma miatt szól az általa szorgalmazott „európai terv” az illegális migráció elleni harcról, és egy következő lépésben legális kontingensek befogadásáról. Ennek feltétele azonban az uniós külső határ védelmének javítása.

„Ki kell törnünk abból a körforgásból, hogy csak azoknak van esélyük, akik meg tudják fizetni az embercsempészeket, és még nekik is kockáztatniuk kell az életüket” – szögezte le Angela Merkel. Ugyanakkor a külső határokat azért is meg kell védeni, hogy az emberek szabadon mozoghassanak a schengeni övezetben, és zavartalan legyen az áruk és szolgáltatások áramlása – tette hozzá.

A Törökországgal kezdeményezett együttműködésről egyebek között azt mondta, hogy ésszerű és mindkét félnek előnyös. A 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról szólva kiemelte, hogy az erről hozott közös uniós döntés érvényes, a menekültek elosztásának beindításához viszont gondoskodni kell a görög–török uniós külső határ védelméről, mert így lehet bizalmat teremteni. Hozzátette: Lengyelország kiáll a 160 ezer menekült elosztásáról hozott döntésből fakadó kötelezettsége mellett, Magyarország viszont nem így tesz, ami „csalódást kelt”. Ugyanakkor „emlékezzünk, és legyünk őszinték: amikor a kilencvenes években a szétszakadó Jugoszláviából jött sok menekült, Németországban is jelentős volt a kételkedés, főleg az új tartományokban”, a volt NDK területén – mondta Merkel.

Aki „nemzeti külön útra” gondol, azt is meg kell fontolnia, hogy ha az EU minden országa külön-külön cselekszik, „sokkal kevésbé tudjuk az értékeinknek és az érdekeinknek megfelelő irányba mozdítani a világot, mert csak összetartó unióként vagyunk erősek” – hangsúlyozta a kancellár arra a kérdésre, hogy szétszakadhat-e az EU a menekültválság miatt.

Arra a felvetésre, hogy az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) mégis tagállami megoldásokat sürget, kijelentette, hogy a németeknek elemi érdekük az erős Európa. Helmut Kohl volt kancellár a német egységet és az európai egységet ugyanazon érme két oldalának nevezte, és eddig mindig sikerült összehangolni a német és az európai érdekeket. „Most is ez a feladat” – húzta alá Angela Merkel.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása