Román visszhangok

A román Gandul napilap elemzője szerint Szerbiában is a gazdasági válság terhei miatt büntették a választók a hatalmon lévő politikusokat, akárcsak Franciaországban és Görögországban, ahol aggasztó mértékben előretörtek a szélsőséges pártok. A cikkíró szerint a populista Tomislav Nikolic tudatosan épített erre: Slobodan Milosevic és az ultranacionalista Seselj vajda egykori helyettese azzal az ígérettel nyerte meg az elnökválasztást, hogy különadót vet ki a gazdagokra, amelynek bevételét a szegények közt osztja szét, miközben ellenfelét, Boris Tadicot a választók a 24 százalékos munkanélküliséggel azonosították.

A Romania Libera A gazdasági válság közepette újult erőre kapott a nacionalizmus a Balkánon címmel számol be Nikolic választási győzelméről, amelyet a görög újfasiszta párt, a Hriszi Avgi (Arany Hajnal) előretörésével állít párhuzamba. A lap szerint a szerbiai „választási földrengés” az Európai Uniót is sokkolta, amelynek vezetői kétkedéssel fogadták Nikolic európai „megtérését”.

A szerb elnökválasztás vasárnapi második fordulójában az ellenzéki, nacionalista Tomislav Nikolic az előrejelzésekre alaposan rácáfolva legyőzte a Nyugat-barát Boris Tadic leköszönt szerb államfőt. Két héttel korábban parlamenti választásokat tartottak, amelyekből Nikolic pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) került ki győztesen, de önállóan nem tud kormányt alakítani, koalíciós partnerre van szüksége. Bár az eddigi kormánykoalíció gerincét adó, Tadic vezette Demokrata Párt (DS) a két forduló között a szerb szocialistákkal (SPS) megállapodott a politikai együttműködés folytatásáról, a szocialisták most királycsináló szerepbe kerültek: megkerülhetetlen tényezők, bármilyen összetételű új kormány is alakul Szerbiában.

A Politika című belgrádi napilap úgy vélte, az elnökválasztás második fordulója után váratlanul több mozgástér nyílt a különböző kombinációkra. Nikolic győzelme viszonylagossá tette a demokrata pártiak és a szocialisták korábbi megállapodásainak szilárdságát. A lap összesen hét lehetséges kormánykoalíciós változatot vett számításba, ezek között szerepel az is, amely a két elnökválasztási forduló között (legalábbis a nyilvánosság előtt) nem merült fel: az SNS, a DS és az SPS koalíciója. Egy ilyen koalíció több mint kétharmados parlamenti többséggel rendelkezne (184 mandátummal a 250 tagú képviselőházban), így bátrabban vághatna bele a nehéz és népszerűtlen reformok végrehajtásába. A Politika a lehetséges változatok között említette a haladó pártiak és a demokrata pártiak nagykoalícióját is (140 mandátum a kormányalakításhoz szükséges 126 helyett). Az újság által számba vett hét lehetséges kormánykoalíciós összetétel közül három a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kormányzati részvételével is számol. A VMSZ-nek öt képviselője lesz a szerbiai parlamentben.

A Politika megjegyezte: most minden lehetséges, de az elemzők jó része úgy véli, fennmarad Tadic pártjának és a szocialistáknak a két forduló között kötött megállapodása. Az újság kitért arra is, hogy az új összetételű szerb parlamentbe (a választási koalíciók miatt) összesen 36 különböző párt, mozgalom, szervezet jutott be, amelyek többsége csak egy-két képviselővel rendelkezik – minden képviselő a maga mandátumának birtokosa –, ami tovább bonyolítja a kormánykoalícióval kapcsolatos számításokat.

Orosz sajtó

A Kommerszant című befolyásos orosz politikai-gazdasági napilap megerősítette a kormányzó Egységes Oroszország párt (JeR) képviselőjének hétfői értesülését, miszerint Tomislav Nikolic az elnökválasztáson aratott győzelmét követően azonnal ígéretet tett arra, hogy Moszkvába utazik. Szándéka szerint részt vesz az orosz párt kongresszusán, amellyel együttműködési megállapodása van az általa vezetett Szerb Haladó Pártnak. A lap felhívja a figyelmet arra is, hogy az új szerb államfő egyúttal bejelentette: Brüsszelbe és Washingtonba is ellátogat. Ezzel azt erősítette meg, hogy Belgrádnak az uniós csatlakozást célzó stratégiája változatlan marad.

A Moszkovszkije Novosztyi című orosz napilap kiemeli: Tomislav Nikolic, a volt radikális politikus győzelme az elnökválasztáson megnehezítette az új szerb kormány megalakítását. Szakértők nem zárják ki, hogy Nikolic (államfősége) idején megromlik Szerbia együttműködése a régió országaival és lelassul a délszláv ország európai integrációja.

Nem lesz gyorsan új kormány?

A Danas című napilap úgy vélte: az a legvalószínűbb, hogy Nikolic elnökválasztási győzelme nem befolyásolja a demokrata pártiak és a szocialisták megállapodását. Az újság egyes forrásai viszont megjegyezték, hogy a politikában minden lehetséges, így az eddigi legnagyobb vetélytársak – demokraták és a haladó pártiak – nagykoalíciója. Úgy tűnik, Szerbiának nem lesz olyan gyorsan új kormánya, a végső határidő szeptember ötödike – fűzte hozzá a Danas.

A Vecernje Novosti három lehetőséget lát: Nikolic pártja az elnökválasztási győzelmet meglovagolva a maga vezetésével alakít új kormányt, fennmarad Ivica Dacic pártjának és a szocialistáknak a megállapodása, vagy minden tárgyalás kudarcba fúl, és új választásokat kell kiírni.

Nagykoalíció lenne a legkedvezőbb?

Az újvidéki Magyar Szó többek között azt emelte ki, hogy a szakértők szerint Tadic pártjának és Nikolic pártjának a nagykoalíciója lenne a legkedvezőbb megoldás. A lap mások mellett idézte Predrad Simic elemzőt, aki úgy vélte: ha nem ez a két párt alakít kormányt, az a görögországihoz hasonló helyzetbe taszítaná Szerbiát, egy nagykoalíció viszont előtérbe helyezné a gazdasági válságot, bár e pillanatban mégsem tűnik valószínűnek egy ilyen kormány. Vojin Dimitrijevic elemző szerint viszont a politikai társbérlet a legvalószínűbb, sőt nem is lenne rossz megoldás, főleg akkor nem, ha az (ellentétes politikai irányultságú) államfő és kormány ellenőrizné egymást.

Ismert, Orbán Viktor miniszterelnök levélben gratulált Tomislav Nikolicnak Szerbia köztársasági elnökévé történt megválasztása alkalmából. A NATO-csúcson részt vevő magyar miniszterelnök elmondta, hogy arra számít, hogy Tomislav Nikoliccsal is megtalálja majd „az együttműködés sikeres hangját és témáit”.

Beszámoltunk arról is, hogy az Európai Unióhoz való közeledés, illetve az uniós tagság megszerzését célzó erőfeszítések folytatására szólították fel a brüsszeli székhelyű szervezet vezetői Szerbia megválasztott, új elnökét.

„Tomislav Nikolic egykori csetnik vajda pozíciója azért nem bántja az EU-ba törekvő szerbek szemét, mivel a mozgalmát teljes mértékben rehabilitálták, és hallgatnak a súlyos bűncselekményeikről” – fogalmazott Sokcsevits Dénes történész. Az MNO interjúját itt olvashatja.