A összeg, amelyet Karzai említett egy „első becslés” arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi közösség milyen mértékben támogatja majd az afgán biztonsági erőket. A végleges összeget az Afganisztánról szóló májusi chicagói NATO-csúcson határozzák majd meg - jegyezte meg egy Kabulban szolgálatot teljesítő, meg nem nevezett nyugati tisztségviselő.

Egy másik forrás ehhez hozzátette, hogy egyes szövetséges országok nem hajlandók hozzájárulni ehhez az összeghez.

„A nemzetközi közösség – az Egyesült Államok, európai és más országok vezetésével 2014 után tíz éven át évi 4,1 milliárd dollárt fog fizetni hadseregünknek és a többi fegyveres testületünknek. Elfogadjuk és megköszönjük ezt a pénzt, de kérdéseink vannak hozzájuk, amelyeket a védelmi miniszter fel is tett levélben az amerikai hatóságoknak és a NATO-nak. Afganisztánnak nem csak arra van szüksége, hogy fizetést tudjon adni fiainak. Erre egyszer önállóan is képes lesz” – jelentette ki Karzai egy katonai akadémia tisztavató ünnepségén.

„Afganisztánnak védelmi ereje megerősítése érdekében radarokra, légvédelmi rendszerekre, légierőre, harci- és szállítógépekre, helikopterekre és más modern felszerelésre is szüksége van. Ha az Egyesült Államok és a NATO nekünk adja ezt a pénzt, akkor azért elfogadja majd, ha más országoktól vásárolunk repülőgépeket?” – tette fel a kérdést.

Karzai közölte: kormánya nagyítóval fogja vizsgálni az Egyesült Államokkal kötendő stratégiai megállapodás tervezetét. Ismét leszögezte, hogy csak olyan megállapodásba mennek bele, amely tiszteletben tartja az ország szuverenitását.

A stratégiai megállapodásra vonatkozó tárgyalások többször elakadtak az utóbbi hónapokban, mert Karzai nagyobb ellenőrzési jogot követelt az országnak a 2014 után is maradó amerikai erők fölött. Azonban mind az afgán, mind az amerikai tisztségviselők hangoztatják, hogy szeretnék, ha a májusi chicagói csúcson már alá lehetne írni a megállapodást.

Az afgán biztonsági erők finanszírozása a Kabul és a NATO közötti tárgyalások egyik legjelentősebb vitapontja. A NATO nem akarja, hogy kivonulása után az ország polgárháborúba és káoszba süllyedjen, ezért nem akarja csak a saját biztonsági erejére bízni Afganisztánt.

A NATO gerincét alkotó Egyesült Államok sokáig amellett kardoskodott, hogy Afganisztán növelje fegyveres erőinek létszámát 352 ezerre, de egy ideje már azt kéri Kabultól, hogy ezt a célszámot - pénzügyi okból, az ország stabilitását veszélyeztető költségvonzat miatt - szállítsák le 230 ezerre.