A svéd hatóságok által szexuális bűncselekmények miatt körözött Assange a múlt héten jelentkezett a dél-amerikai ország londoni diplomáciai képviseletén, ahol politikai menedékjogért folyamodott. A nagykövetség befogadta, és folyamodványát továbbította az ecuadori kormánynak. Az ausztrál állampolgárt korábban óvadék ellenében engedték szabadon a brit hatóságok. A londoni rendőrség álláspontja szerint a WikiLeaks-alapító ezzel megsértette szabadlábra helyezésének feltételeit, és ezért jelentkeznie kell a kijelölt rendőrőrsön, ahol őrizetbe veszik.

Julian Assange jogi képviselője pénteken közölte, hogy védence nem hagyja el az ecuadori nagykövetséget, mivel a menedékjog-kérelmek elbírálásának a brit és a nemzetközi jogszabályok egyaránt elsőbbséget adnak a kiadatási végzésekkel szemben. Az ügyvéd szerint Assange tart attól is, hogy a brit hatóságok esetleg nem Svédországnak, hanem az Egyesült Államoknak adják ki, mivel a diplomáciai iratok kiszivárogtatása miatt az amerikai hatóságok is „igényt tartanak rá”. A jogi képviselő közölte, hogy mindezek alapján Assange az ecuadori nagykövetségen marad menedékjog-kérelmének elbírálásáig.

A WikiLeaks hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik Assange-et két egykori munkatársának feljelentése alapján. Egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja a WikiLeaks alapítóját, aki korábban Svédországban élt. Julian Assange tagadja a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja. Ügyvédei ezért azt kérték a brit legfelsőbb bíróságtól, hogy mondja ki a svéd hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs érvénytelenségét. A legfőbb brit bírói fellebbviteli fórum azonban május végén meghozott végzésében ezt elutasította, és törvényesnek nyilvánította a svéd elfogatóparancsot.

Assange-et 2010 decemberében vették őrizetbe Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró bíróság már tavaly februárban jóváhagyta kiadatását. Ezt tavaly november elején megerősítette a londoni felsőbíróság is, ám ugyanez a bírói fórum akkor egyben lehetőséget adott neki arra, hogy a kiadatási végzés ügyében közvetlenül a legfőbb brit fellebbviteli testülethez forduljon. A férfi ügyvédei az eljárás eddigi menete során több fronton támadták a kiadatási kérést, amelyet a svéd ügyészség az európai elfogatóparanccsal együtt nyújtott be a brit hatóságoknak.

Geoffrey Robertson, az ügyvédi csapat vezetője még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Julian Assange akár a terrorizmussal gyanúsított foglyok guantánamói börtöntáborában is kiköthet, sőt halálbüntetést is kiszabhatnak rá, ha Svédország kiadja az Egyesült Államoknak.

Julian Assange-et őrizetbe vétele után kilenc napig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva. Ügyvédei mindazonáltal elérték védencük szabadlábra helyezését, igaz komoly áron: a WikiLeaks-alapítónak 200 ezer font (72 millió forint) készpénzóvadékot és további 40 ezer font (14 millió forint) biztosítékot kellett letétbe helyeznie annak fejében, hogy szabadlábon védekezhessen.