Rasmussen a Merkellel folytatott megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: nem akar beavatkozni a francia elnökválasztási kampányba, azt azonban alá kell húznia, hogy az észak-atlanti szövetség valamennyi tagjának be kell tartani az „együtt vonulunk be és együtt is vonulunk ki” elvét.

A NATO parancsoksága alatt álló nemzetközi erők (ISAF) a tervek szerint 2014 végéig hagyják el Afganisztánt. Francois Hollande francia elnökjelölt azonban a választási kampányban azt ígérte, hogy a francia csapatokat már 2012-ben kivonják az ázsiai országból.

Merkel a tájékoztatón kifejtette: a szocialista jelölt győzelme esetén sem kíván változtatni az afganisztáni küldetésre vonatkozó terveken. „Németország azt szorgalmazza majd, hogy pontosan úgy járjunk el, ahogyan a NATO-ban megállapodtunk” – mondta a kancellár.

Rasmussen a májusi, chicagói NATO-csúcsot előkészítő körútja során látogatott Berlinbe. A május 20-án kezdődő kétnapos értekezlet egyik fő témája Afganisztán. A szövetség vezetői Chicagóban megerősítik majd elkötelezettségüket, hogy 2014 végéig lezárják az átmenet időszakát, teljes mértékben átadják az ország irányítását a helyi erőknek, és hitet tesznek amellett, hogy 2014 után is támogatják az országot – mondta Rasmussen.

A találkozó egy további kiemelt témája a NATO katonai képességeinek fejlesztése, mindenekelőtt a Kelet-Európában telepíteni tervezett rakétavédelmi rendszer ügye lesz. Az orosz vezetés aggodalmait kiváltó projektről Merkel és Rasmussen elmondta: a tervezés megfelelően halad előre. Mindketten hangsúlyozták, hogy az elképzelés nem Oroszország ellen irányul.

A rakétapajzs ügye a leginkább vitatott katonapolitikai kérdés Oroszország és a NATO között. Moszkva veszélyesnek tartja az orosz határok mentén kiépíteni tervezett rendszert, az észak-atlanti szövetség azonban állítja, hogy az a közép-keleti térség, mindenekelőtt Irán felől érkező esetleges rakétacsapások kivédését szolgálja.