Párharc

Első az érdek, a vallás csak utána jön

Ruzsbaczky Zoltán, 2016. március 5., szombat 21:27, frissítve: szombat 21:38
A szíriai kormányerők, Oroszország, valamint a síita Irán és a Hezbollah szövetsége erősebb és jobb pozícióban van most a Közel-Keleten, ezért sem valószínű, hogy a Szaúd-Arábia vezette szunniták komoly, közvetlen konfrontációt kezdeményeznének ellenük, még akkor sem, ha állandó érdekellentét feszíti egymásnak a két tábort.

A szunnita–síita szembenállás legutóbbi fordulója a héten jött el, amikor a szunnita országokból álló Öböl Menti Együttműködési Tanács terrorszervezetté nyilvánította a síita libanoni Hezbollahot, ami ellen Irán, a Hezbollah legnagyobb támogatója és Szaúd-Arábia legnagyobb ellenfele persze egyből fel is szólalt.

A Hezbollah főleg azzal „húzta ki a gyufát”, hogy az Aszad-rezsim oldalán – és Oroszország, valamint Irán mellett – avatkozott bele a szíriai háborúba, keresztbe téve ezzel a mérsékelt lázadókat támogató Öböl menti szunnita országok, így Szaúd-Arábia érdekeinek. A Hezbollah a szíriai háborúban már több mint kétezer embert veszített el.

Nem fognak kockáztatni

„Az, hogy a Hezbollahot az Öböl Menti Együttműködési Tanács a terrorszervezetek listájára helyezte, papíron lehetővé tette, hogy legitim módon szálljanak szembe a libanoni szervezet erőivel, akár fegyveresen is” – közölte Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, Közel-Kelet-szakértő, hozzátéve: erre nincs valódi esély, ugyanis Szíriában a síita–alavita–orosz koalíció erősebb pozícióban van most. Éppen ezért nem valószínű, hogy a törékeny szíriai tűzszünetet a szunniták megbolygatnák a Hezbollah elleni fegyveres fellépéssel. Fontos megemlíteni, hogy ugyan Szíriában a lakosság nagyobbik része szunnita, a központi hatalom az alavita Bassár el-Aszad kormányának kezében van, aki a síita Irán egyik leghűbb szövetségese.

A Hezbollah egyébként saját bevallása szerint Szíriában a helyi alaviták, síiták és más kisebbségek védelmére lépett be a háborúba, csakhogy szunnita oldalon ezt sokan úgy értékelik, hogy a Szíria lakosságának mintegy 74 százalékát kitevő helyi szunniták ellen vonulnak.

A szíriai kisebbségek (ide tartoznak egyébként a keresztények is) körében viszont a Hezbollah kifejezetten népszerűnek számít, ezek a vallási csoportok ugyanis félnek a lakosság csaknem háromnegyedét kitevő szunniták bosszújától.

Érdekek a vallás előtt

A szakértő szerint ugyanakkor ebben a konfliktusban nem is annyira a vallás játszik főszerepet: az Öböl mentiek, közülük is a legbefolyásosabb Szaúd-Arábia, azért tették feketelistára a Hezbollahot, mert a politikai érdekei ezt kívánták. A dúsgazdag olajmonarchia legnagyobb régióbeli ellenfele, Irán ugyanis rendkívül megerősödött az utóbbi időben, a Hezbollah pedig Irán szövetségese, az ő hátráltatásukkal lényegében Iránt is akadályozni akarják. Ebből a szempontból másodlagos a síita–szunnita felekezeti szembenállás.

Nem csak a szíriai háború terhelte meg a Hezbollah és a szunniták viszonyát: Szaúd-Arábia az év elején kivégzett egy síita hitszónokot, amire válaszul felháborodott iráni tüntetők megtámadták Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét. Ezután Rijád és több szövetségese megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, azóta pedig szinte folyamatos a nyilatkozatháború. Nemrégiben ráadásul a libanoni–szaúdi viszony is elmérgesedett, Rijád felmondta ugyanis azt a megállapodást, melynek értelmében hárommilliárd dollár értékben fegyvereket szállított volna a libanoni hadseregnek.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása