A román központi választási iroda szerdán közzétette a felfüggesztett államfő leváltása ügyében vasárnap rendezett népszavazás hivatalos végeredményét.

A központi választási iroda (BEC) által szerdán közzétett hivatalos végeredmény szerint a referendumon a választói névjegyzékben szereplő állampolgárok 46 százaléka vett részt. Korábban az alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a népszavazás érvényességéhez 50 százalék feletti részvétel szükséges.

A kétkamarás parlament házelnökei szerdán beadványban kérték az alkotmánybíróságtól, hogy érvényesítse a népszavazást, amelyen a résztvevők 88 százaléka Basescu leváltására voksolt – a taláros testület vélhetőleg ezen beadványok elbírálásához kért többletinformációt.

Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke és Petru Filip, a szenátus ideiglenes elnöke beadványában arra hivatkozott, hogy július 6-án, Traian Basescu felfüggesztése napján, amikor a törvényhozás elrendelte a népszavazást, az a sürgősségi kormányrendelet volt hatályban, amely eltörölte a részvételi küszöböt a népszavazási törvényből. Szerintük ezt a jogszabályt kellene figyelembe vennie a taláros testületnek, olyan alapon, hogy a később kihirdetett törvénynek, amely az 50 százalékos küszöböt tartalmazza, nem lehet visszamenőleges hatálya.

A házelnökök arra is kitértek érvelésükben, hogy az érvényességi küszöb a választói akarat eltorzításához vezet, amennyiben azon kisebbség akaratát szentesíti, amely bojkottálta a referendumot. Szerintük a taláros testület azzal a szándékkal írta elő a küszöböt, hogy ne lehessen jelentéktelen számú szavazattal leváltani az államfőt, de a felfüggesztett államfő menesztésére leadott 7 millió 400 ezer voks semmiképp nem minősül jelentéktelennek. Mint kifejtik, a bojkott nélkül elméletileg akár 4 millió 200 ezer voks is elegendő lett volna Basescu leváltására (az 50 százalékos részvételi küszöb fele), ezért nem lenne demokratikus a több mint hétmilliós, egyértelmű választói akarat érvénytelenítése.

Zgonea és Filip azt a kifogást is megemlíti, hogy Románia területén – a tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint – mintegy 16 és fél millió választópolgár él, és hogyha ebből az adatból vezetnék le az ötvenszázalékos érvényességi küszöböt, nem pedig a választói névjegyzékben szereplő 19 millió 300 ezerből, akkor kiderül, hogy a hazai választópolgárok többsége részt vett a referendumon.

A román média által idézett jogászok szerint a népszámláláskor felvett statisztikai adatoknak semmilyen jogi relevanciájuk nincs, amikor a választójogról van szó. A szakértők több ízben rámutattak, hogy a választójog a külföldön dolgozó román állampolgárokat is megilleti, közülük több tízezren rendszeresen éltek is vele, és ők jogosan szerepelnek a választói névjegyzékben. Az ellenzék szerint a házelnökök óvása azt bizonyítja, hogy Victor Ponta miniszterelnök hazudott José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, amikor azt ígérte neki, hogy kormánya betartja az alkotmánybíróság rendelkezéseit a referendum érvényességi küszöbére vonatkozóan.

Az alkotmánybíróság szerdán annyit közölt, hogy az óvások elbírálásához információkat kért a belügyminisztériumtól és a statisztikai hivataltól, mivel azonban ezeket még nem kapta meg, csütörtök reggelig elnapolja ülését.

Az államfő elleni baloldali „puccskísérlet” megbukott, nem lesz előre hozott elnökválasztás, Traian Basescu 2014-ig mindenképpen marad. Basescut nem tudták bűnbakká tenni. Várhatóan nem indul újabb felfüggesztési eljárás az államfő ellen, mivel egy megismételt referendumon hasonló eredmény születne – hangsúlyozta az MNO-nak adott nyilatkozatában Szász Alpár Zoltán.

A vasárnap tartott referendum és az azt övező politikai csaták a román közjogi berendezkedés problémáit mutatják, amit már hosszú ideje képtelenek orvosolni a parlamenti pártok. A Ponta–Basescu kötélhúzás azonban káros hatással van mind az ország gazdasági helyzetére, mind nemzetközi megítélésére.

Kedd este a politikai csatározások beszüntetését kérte Traian Basescu a kormányzó Szociálliberális Szövetségtől.

Londoni elemzők szerint hosszú ideig tartó politikai instabilitás jöhet a népszavazást követően, a Deutsche Welle Ponta hazugságairól írt, míg az Oroszország Hangja rádió annak a nézetének adott hangot, hogy jelentős számú román döntött úgy, hogy követi Orbán Viktor miniszterelnök tanácsát.