Szerdán a brit kormány miniszterei már az iráni atomprogram miatti esetleges közel-keleti katonai konfrontációban való brit részvétel jellegéről tárgyaltak. A miniszterek azt vizsgálták, vajon egyáltalán legális lenne-e bármiféle brit részvétel, ha megszakadnának az Iránnal folyó tárgyalások, és Izrael iráni atomlétesítményeket bombázna.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója kedden jelentette be, hogy megállapodott az iráni vezetőkkel arról, megkönnyítik Teherán gyanús nukleáris tevékenységének – régóta megrekedt – ellenőrzését, s erről hamarosan egyezményt írnak alá. Ehud Barak szerdán szkeptikusan foglalt állást a megállapodásról. Úgy vélte, Teherán csak a vitatott atomprogramja miatt ránehezedő nemzetközi nyomást akarja kijátszani ezzel.

Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagállama – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia –, valamint Németország képviselői szerdán egész nap intenzív tárgyalásokat folytattak egymással az iraki főváros szigorúan őrzött részén, a zöld zónán belül.

Csütörtök reggel a hatok részéről Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Irán képviseletében pedig Szaíd Dzsalili főtárgyaló félórás megbeszélést folytatott egymással. Ezt követően plenáris ülésen folytatódott az egyezkedés.

Egy iráni vezető szerint azonban a két fél álláspontja továbbra is eltérő egymástól, nincs meg az a közös alap, amelyre támaszkodva eredményt érhetnének el. A nyilatkozó szerint a hatok csoportja nem adott választ az iráni javaslatokra, miközben Irán kifejtette álláspontját a másik fél kezdeményezéseivel kapcsolatban. Elmondta azt is, hogy nem érintették az újabb tárgyalási forduló időpontjának és helyszínének kérdését sem, mert még nem értek el arra a szintre, hogy erről megegyezzenek.

A nagyhatalmak elsődleges célja, hogy Irán átlátható módon végezzen urándúsítást, s ily módon meg lehessen bizonyosodni afelől, hogy atomprogramja békés célú, nem atomfegyverre akar szert tenni. Irán fő törekvése, hogy felfüggesszék a vele szemben bevezetett, illetve a még bevezetés előtt álló nyugati szankciókat, amelyek elszigetelik az iszlám köztársaságot, és gazdasági károkat okoznak. A hatok azonban értésre adták: a szankciókat csak akkor függesztik fel, ha jelentős és tényleges haladást érnek el a tárgyalásokon.