A vasárnapi megbeszélések első fordulóját követően a három legerősebb parlamenti párt egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adott.

Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetője korábban azt állította, hogy az Új Demokrácia, a Paszok és egy harmadik párt – feltehetően a Dimar – megállapodott a kormány megalakításáról, amelynek feladata a „bűnös megszigorítások” végrehajtása lenne. A Dimar később cáfolta, hogy megegyezett volna a másik két párttal a kormányalakításról.

Nem politikai személyekből álló szakértői kormány felállítására tett javaslatot Karolosz Papuliasz államfő – közölte Evangelosz Venizelosz, a hétfői kormányalakítási egyeztetésen részt vett szocialista Paszok elnöke, hozzátéve: támogatja az elképzelést.

Kedd délelőtt újabb tárgyalásra kerül sor, amelyre az Arany Hajnal nevű neonáci szervezeten kívül minden párt vezetőjét meghívták. Antonisz Szamarasz, a konzervatív Új Demokrácia párt vezetője kijelentette, hogy kész tárgyalásokat folytatni egy szakértői kormány felállításáról.

A hétfői egyeztetésről távol maradt a Sziriza párt, amely az egy héttel ezelőtti parlamenti választásokon nagy meglepetésre a második helyre jött fel, s így kulcsszereplővé vált. A radikális baloldali párt szóvivője elmondta, a keddi megbeszélésen részt vesznek.

Az Európa-barát alapállású, baloldali Dimar elnöke, Fotisz Kuvelisz a megbeszélést követően kijelentette: pártja nem támogatja egy technokrata kormány létrehozását, de továbbra is tárgyal a többi párttal. A párt első embere megerősítette, hogy ők is tárgyalóasztalhoz ülnek.

Görögországban Karolosz Papuliasz államfő vezetésével hétfő este kezdődött tárgyalási fordulón az Új Demokrácia, a Paszok és a Dimar vezetői egyeztettek arról, miként lehetne elkerülni az új választások kiírásának kényszerét. A mindössze egyórás tanácskozás után a résztvevők nyilatkozat nélkül, a beszámolók szerint komor arccal távoztak.

A három párt vezetői – akik Görögország eurózóna-tagsága mellett törtek lándzsát – azt követően ültek ismét tárgyalóasztalhoz, hogy a vasárnapi kormányalakítási egyeztetés nem vezetett eredményre, közölte a NET állami televízió. A hétfő esti tanácskozáson részt vevő három pártnak összesen 168 képviselője van a 300 fős törvényhozásban, vagyis parlamenti többség birtokában kormányozhatnának.

Fotisz Kouvelisz, a Dimar, Antonisz Szamarasz, a konzervatív Új Demokrácia, Karolosz Papouliasz elnök és Evangelosz Venizelosz, a PASZOK vezetője
Fotisz Kouvelisz, a Dimar, Antonisz Szamarasz, a konzervatív Új Demokrácia elnöke, Karolosz Papouliasz államfő és Evangelosz Venizelosz, a Paszok vezetője
Fotó: Reuters


Az elmúlt napokban a három legnagyobb párt, az Új Demokrácia, a Sziriza, illetve a szocialista Paszok már mind megpróbálkozott a kormányalakítással, sikertelenül. A görög pártok közti legfőbb ellentétet a megszorító intézkedések fenntartása jelenti, amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió által felajánlott nemzetközi mentőcsomag feltétele.

Ismert, június 10-én vagy 17-én ismét parlamenti választásokat tarthatnak Görögországban, ha a csőd fenyegette ország köztársasági elnökének a következő néhány nap alatt nem sikerül rábírnia a vezető pártok képviselőit tartós kormány megalakítására.

Bennmaradni az euróövezetben

Közben az euróövezeti pénzügyminiszterek Görögország euróövezeti tagságának fontossága mellett érveltek. A Eurogroup találkozóján egyebek között a görög gazdasági helyzet szerepelt napirenden, de a csoportot elnöklő Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök már az ülés előtt világossá tette, hogy Athén esetleges kiválása a zónából nem lesz téma.

Benntartanák az euróövezetben Görögországot
Benntartanák az euróövezetben Görögországot

A nyilatkozók hangoztatták, nincs mód arra, hogy enyhítsenek azokon a vállalásokon, amelyeket az előző görög vezetés tett a nemzetközi mentőcsomagot biztosító megállapodás megkötésének érdekében. Ezt hangoztatta korábban az Európai Bizottság szóvivője is, aki mindazonáltal nem kívánt találgatásba bocsátkozni arról, mi történne, ha nem tud olyan kormány alakulni, amely támogatja a korábban kötött megállapodásban szereplő valamennyi feltételt.

A hivatalban lévő görög kormány és az athéni zsidó közösség is élesen bírálta hétfőn az Arany Hajnal nevű neonáci pártot a holokauszt tagadásáért. A szélsőséges párt a szavazatok mintegy 7 százalékával jutott be a görög törvényhozásba az egy hete tartott parlamenti választásokon. Vezetője, Nikosz Mihaloliakosz az elmúlt napokban számos súlyos megbotránkozást kiváltó nyilatkozatot tett. Legutóbb a holokausztot tagadta, illetve azt állította, hogy a náci rezsim 6 millió zsidó áldozata eltúlzott szám. Korábban a pártelnök a náci rendszert és Adolf Hitlert nyíltan dicsőítette.

A görög kormány szóvivője élesen elítélte a neonáci pártvezér által mondottakat. „Kategorikusan elítéljük ezeket a nézeteket, amelyek eltorzítják a történelmet, és sértik a holokauszt-áldozatok millióinak emlékét” – hangoztatta a szóvivő. A holokauszt tagadása – több más országgal ellentétben – Görögországban nem számít bűncselekménynek.

A miniszterek elismerték, hogy Görögország számára nem könnyű a jelenlegi helyzet, de azt is kiemelték, hogy azért elsősorban az ország elmúlt évtizedekben folytatott politikája a fő felelős. A német Wolfgang Schäuble például úgy nyilatkozott: „vitathatatlan, hogy a görög népnek most évtizedek hanyagságainak következtében kell szenvednie. Nincs könnyen járható kiút Athén számára, akármi lesz is a kimenetele a jelenlegi politikai helyzetnek.”

Spanyol kollégája, Luís de Guindos szintén úgy vélte, Görögországnak támogatásra van szüksége, de az országban megoldást kell találni arra, hogy megszülessenek a már elfogadott vállalások teljesítéséhez szükséges intézkedések. A belga Steven Vanackere szerint a legjobb megoldás mindenki számára továbbra is az, ha Görögország az euróövezeten belül maradva próbál végigmenni a konszolidálás útján.

Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy a szerződések értelmében minden EU-tagnak azon kell dolgoznia, hogy az euróövezetnek is tagja legyen. Ennélfogva szerinte nem is lehetséges csak az eurózónából kilépni, hanem a távozni kívánó tagállamnak az EU-t el kell hagynia.

Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter hangoztatta, hogy Görögország számára semmiképpen nincs más választás, mint előremenni a reformokkal. Ha ez nem történik meg, mindenki nehéz helyzetbe kerül. Kifejezte viszont azt a meggyőződését, hogy az adósságválság tovaterjedése ellen az elmúlt időszakban kidolgozott uniós intézkedések szükség esetén hatásosnak bizonyulnak.

Óvatos derűlátással nyilatkoztak a miniszterek az ülés előtt Spanyolország helyzetéről. Üdvözölték az elmúlt hetekben bejelentett terveket, különös tekintettel a bankszektor reformját célzó intézkedésekre.