Az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem épít állandó támaszpontokat Afganisztánban és hogy az amerikaiak nem fognak járőrözni a városokban és a hegyekben. Obama történelminek nevezte a közép-ázsiai országban tett meglepetésszerű látogatása során Hamid Karzai afgán elnökkel 10 évre aláírt stratégiai partnerségi egyezményt.

Obama a katonák előtt
Obama a katonák előtt
Fotó: Reuters

 

A csapaterősítés meggyengítette a tálibokat, de a felkelés szívóssága, a szűnni nem akaró korrupció és a Pakisztán részéről tanúsított szelektív együttműködés komoly veszélyt jelent az amerikai erőfeszítésekre – derült ki a Pentagonnak az afganisztáni helyzetről a kongresszus számára készített, kedden nyilvánosságra hozott féléves jelentéséből.

„Látjuk az új nap fényét a horizonton” – mondta az elnök, aki beszédében leszögezte: az amerikaiak azért nem távoznak azonnal, mert lehetőséget akarnak adni Afganisztánnak a stabilizációra és mert felelősségteljesen kívánják befejezni azt, amit elkezdtek. Az elnök megismételte, hogy a szükségesnél egyetlen nappal tovább sem kívánja veszélynek kitenni az amerikaiakat, és felidézte, hogy az iraki háború befejezésével a korábban harcoló csapatok fele már túl van a kockázaton.

„Szabad előttünk az út”

Obama a televíziók által sugárzott és a korábban a Bagrámban több mint háromezer amerikai katona körében elmondott beszédében egyaránt emlékeztetett rá, hogy az elmúlt három év során az általa elrendelt 33 ezer fős csapaterősítésnek köszönhetően sikerült megtörni a tálibok lendületét és az al-Kaida terrorszervezet harminc csúcsvezetője közül húszat likvidálni. „Szabad előttünk az út, hogy teljesítsük küldetésünket Afganisztánban, miközben elvisszük az igazságszolgáltatást az al-Kaidának” – mondta Barack Obama.

Megérkezik az elnök
Megérkezik az elnök a bagrámi támaszpontra
Fotó: Reuters


Az elnök az Oszama bin Laden, az al-Kaida vezére likvidálásának első évfordulójára időzített beszédében emlékeztetett rá, hogy Afganisztán volt az az ország, amely a terroristavezér menedékéül szolgált, ahol az al-Kaida kiképezte az általa toborzott szélsőségeseket és ahol kitervelte az Amerika elleni, mintegy 3000 áldozatot követelő, szeptember 11-i terrortámadást.

Kivonulnak

Elmondta, hogy az Afganisztánban elkezdődött átmenet keretében az ország lakossága mintegy felének biztonságát már a helyi fegyveres erők garantálják. Az elnök szerint a NATO május végi, chicagói csúcstalálkozóján a szövetségesek meg fogják erősíteni, hogy jövőre már az afgán hadseregé lesz a vezető szerep a harcokban. A tavalyi 10 ezer amerikai katona után idén újabb 23 ezer hagyja el az országot, és 2014-ben teljes egészében a helyi fegyveres erők lesznek felelősek Afganisztán biztonságáért.

Obama rámutatott, hogy az idén 352 ezerre nő a szövetségesek által kiképzett haderő létszáma és hogy a chicagói tanácskozásán a NATO elkötelezettséget vállal „egy erős és fenntartható” afgán haderő támogatása mellett.

Nem hagyják magukra őket

A 10 éves stratégiai partnerségi egyezménnyel az elnök szerint az Egyesült Államok arról biztosította az afgánokat, hogy nem hagyja őket magukra, de szerepe a terrorizmus elleni harcra és a demokratikus intézmények kiépítésében való segítségnyújtásra fog korlátozódni. Obama külön aláhúzta a nemek egyenjogúságának fontosságát.

Barack Obama és Hamid Karzai aláírja a 10 éves stratégiai partnerségi egyezményt
Barack Obama és Hamid Karzai aláírja a 10 éves stratégiai partnerségi egyezményt
Fotó: Reuters


Obama ismételten tárgyalásos, igazságos és tartós békemegállapodásra szólított fel Afganisztánban, amelyben számít az erőszakkal felhagyó és az al-Kaidával szakító tálibok részvételére. Külön kiemelte a dél-ázsiai stabilitás fontosságát, s szerinte ebben Pakisztánnak is részt kell vállalnia. Az elnök beszédének ennél a részénél részletezte azt, hogy Amerika nem kívánja a saját képére formálni a szuverén Afganisztánt.

„Itt az ideje Amerika megújításának” – hangoztatta választási kampány jegyében Obama, aki hangsúlyozta, hogy a fegyveres erők tagjai minden tőlük telhetőt megtettek az országért, ezért a hazának is dolga, hogy a gazdaságába befogadja a hazatérőket.

Váratlan kabuli útjával Obama, legalábbis a reményei szerint, látványosan zárta le a közte és a republikánus elnökjelöltség várományosa, Mitt Romney között a Bin Laden megölésének évfordulóján kibontakozott vitát. Romney azzal vádolta meg az elnököt, hogy magát előtérbe tolva „átpolitizálta” az évfordulót. „Még Jimmy Carter is parancsot adott volna erre” – jelentette ki Romney a tétovának tartott, ugyanakkor az 1980-ban kudarcba fulladt teheráni amerikai túszszabadítást elrendelő volt demokrata elnökre utalva, amikor megkérdezték tőle, hogy ő is ugyanúgy elrendelte volna-e a terroristavezér Pakisztánban történő megsemmisítését, mint azt a Fehér Ház jelenlegi ura tette.

Mit mondtak korábban?

Obama ezzel kapcsolatban – riválisának neve említésen nélkül – arra hívta fel a figyelmet, hogy egyesek korábbi kijelentései szöges ellentétben állnak azzal, amiket most mondanak. „Csak azt javasolnám, hogy mindenki vessen egy pillantást az egyes emberek arra vonatkozó kijelentéseire, hogy helyes lenne-e Pakisztánba menni Bin Laden kiiktatása érdekében… én azt mondtam, hogy ha tiszta célponttá válik, Bin Laden nyomába eredek, és így is tettem” – mondta az elnök.

Obama televíziós beszéde
Obama televíziós beszéde
Fotó: Reuters


Az Obama újraválasztásáért dolgozó kampánystáb „segített” a választók memóriájának felfrissítésében, és emlékeztetett rá, hogy az előző választási kampány küszöbén, 2007-ben az akkor ugyancsak versenybe szállt Romney még így fogalmazott: „Nem érdemes eget és földet megmozgatni és dollármilliárdokat elkölteni annak érdekében, hogy megpróbáljunk egyetlen embert kézre keríteni.” 2008-ban egyébként még Obama akkori demokrata ellenfele, Hillary Clinton és John McCain republikánus elnökjelölt egyaránt bírálta a jelenlegi elnököt azért, mert kész lett volna a szövetséges Pakisztánban is üldöztetni Bin Ladent,