A FAZ véleményoldalán Rossz választás? címmel Reinhardt Olt felidézte a kormány politikáját ért külföldi bírálatokat. A médiatörvénnyel kapcsolatban megjegyezte: a bírálatok „a valóság fényében” tévesnek bizonyultak. A törvény „valójában” csak a nyugati szokásokhoz igazította a magyar szabályozást, ami már régóta aktuális volt. Szocialista, szociáldemokrata, liberális és zöld politikusok azonban továbbra is bírálják a kormányt, például Putyin irányított demokráciájához hasonlítják Magyarországot, ami „olcsó fogás” – írta Olt. Hozzátette: a „politikailag korrekt erkölcs és erény védelmezőit zavarja, hogy Budapesten egy nemzeti konzervatív kormány van hatalmon”. Kifejtette: „Orbán egyáltalán nem diktátor, hanem egy magyar hazafi”, a magyar pedig „szabadságszerető, történelemtudatos és nemzettudatos nép”. Ezért „nagyra értékeli, amikor Orbán kikéri magának a külső beavatkozást” a magyar ügyekbe. Hangsúlyozta: a helyzet emlékeztet az Ausztria ellen 2000-ben hozott és végül sikertelennek bizonyult szankciókra.

A Handelsblatt Magyarország további milliárdokért pókerezik az EU-val és az IMF-fel címmel közölt elemzést internetes kiadásában. Stefan Menzel szerint Magyarország külföldi segítségre szorul, Orbán Viktor azonban „taktikusként mutatja be magát a belpolitikában” és még az „államcsőddel is kacérkodik”, miközben „Brüsszel egyre idegesebb”. Magyarországnak most is 15-20 milliárd eurós nagyságrendű hitelre van szüksége, mint 2008-ban, a pénzügyi válság kezdetén, és a magyar vezetés már tavaly jelezte, hogy újabb hitelt igényel. 2008-ban az EU–IMF csomag megnyugvást hozott a piacokra, a forint erősödött, az állampapír-piaci hozamok csökkentek, most azonban még mindig nincs új hitel, mert a kormány „kitartóan megtagadja”, hogy eleget tegyen a politikai követeléseknek. Hozzátette: Orbán „büszke ember”, és nemigen kedveli, ha kívülről előírnak számára bármit is. Kifejtette: „valószínűleg ez magyarázza a legjobban, hogy miért is nincs még mindig megegyezés Brüsszellel”.

„Megmerevedtek a frontok”

A lakosságra új terhek várnak – emelte ki keddi írásának alcímében a Der Standard című liberális osztrák napilap. Mivel kevés a befektetés Magyarországon, „az Orbán-kormány rá van utalva az uniós eszközökre” – vélekedett Richter Sándor, a bécsi WIIW közgazdasági intézet elemzője. „Miközben a költségvetési fronton közeledés lehetséges az EU és Magyarország között, Orbán hétfőn újabb offenzívát indított annak érdekében, hogy megszűnjön az ország ellen zajló három kötelezettségszegési eljárás” – írta András Szigetvari, a lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó munkatársa. Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban a lap nevek említése nélkül azt írta: a tárgyalásokban részt vevő személyek mindenesetre nem hisznek a gyors előrelépésben. Bár a jegybanktörvényt néhány pontban módosították, „lényeges ellenvetésekre” eddig nem reagált Budapest.

A konzervatív Die Presse értékelése szerint megmerevedtek a frontok az EU és a kormány között. A magyar kormányfőnek államreformja néhány pontját illetően nem áll szándékában engedni, akár mindhárom eljárás az Európai Bíróság elé kerülhet. Ezzel egyidejűleg arra törekedett, hogy elvegye a jogi vita drámai élét – írta Orbán Viktor brüsszeli beszédéről Oliver Grimm, az újság brüsszeli tudósítója. Felidézte, hogy a kormányfő hétfőn azt mondta, kormányának csak az ígéretre van szüksége, hogy szükség esetén segítséget kap az IMF-től, az IMF azonban ezt elutasítja és azonnal hitelt akar nyújtani. „Amint az EU és az IMF hitelt adnak, átfogó reformokat várnak el cserébe. Orbán számára azonban az elképzelés, hogy Washington és Brüsszel beleavatkozzon a politikájába, borzalom.”

Nem felel meg a valóságnak a Fideszről kialakult kép

A The New York Times szerint Magyarországon ismét a társadalom hagyományos bűnbakjait, a zsidókat, a melegeket és romákat hibáztatják az ország gondjaiért. A lap egyik újságírója, Frank Bruni riportot készített Budapesten, és ebben megszólaltatott egy 61 éves zsidó asszonyt, bizonyos Kollányi Irént, valamint Lakatos Júliát, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatóját és Gyöngyösi Márton jobbikos parlamenti képviselőt. Mint írja, Kollányi és sok más magyar úgy gondolja, az ország tekintélyelvű, nacionalista irányba halad, sok az antiszemita megnyilvánulás. Lakatos szerint nem felel meg a valóságnak a Fideszről a nemzetközi médiában kialakult kép, miszerint meg akarja szilárdítani a hatalmát és elnyomó politikát folytat. Gyöngyösi megvetően beszélt arról, hogy az egymást követő kormányok számára „a dicsőséges Nyugathoz tartozás volt mindig a legfontosabb”, miközben ez a Nyugat „gyakorlatilag minden dologban arrogáns”.

A New York-i lap is beszámolt arról egy brüsszeli tudósításában, hogy a Mol kivonul a Nabuccóból, és hogy ezzel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a gázvezetékprojekttel kapcsolatban több bizonytalanság merült fel, amelyeket nehéz lenne figyelmen kívül hagyni.