Kovács András
Kovács András

Az Európai Bizottság nem kapott és nem is vár megkeresést Szlovénia részéről egy esetleges pénzügyi támogatás érdekében – közölte még július 16-án Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője. Simon O'Connor az erre vonatkozó híreket találgatásnak tartja, és nem kíván további kommentárt fűzni hozzájuk. Szlovénia kapcsán a nemzetközi sajtóban arról jelentek meg információk, hogy hatodik euróövezeti országként (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország és Ciprus) után pénzügyi támogatásért fordulhat nemzetközi partnereihez.

A problémák hátterében többek között az állt, hogy az országnak konszolidálnia kell a bankszektorát, amelyhez egyre több forrásra lenne szüksége, miközben a gazdaság recesszióban van. A nagy kérdés, hogyan jutott el az egykori sikerország ilyen kedvezőtlen helyzetbe. Mint ismert, délkeleti szomszédunk 2007-ben elsőként vezette be az eurót a 2004-ben fölvett új tagállamok közül, ennek ellenére a kétmilliós ország nem volt képes stabilizálni a gazdaságát.

Recesszió

2008-ban a világgazdasági válság kezdetén balközép orientációjú kormány vette át Szlovénia irányítását, azonban a koalíció 2011-re szétesett és előre hozott választást kellett tartani. Hosszas kormányalakítási tárgyalásokat követően jobbközép kormány alakult, amelynek egyik legfőbb célkitűzése a költségvetési hiány, valamint az eladósodás megfékezése volt. A költségvetési megszorítások élénk elutasítást váltottak ki, de a kabinet sikeres egyeztetéseket folytatott az érdekeltekkel, így egy nagyobb sztrájkot leszámítva jelentős tiltakozás nem történt.

A szlovén gazdaság lendülete, amely 2010 egészében 1,4 százalékos GDP-növekedést eredményezett, nem tartott soká. Az exportpiacok 2011 közepétől újra hanyatlani kezdtek (bár a nettó exportnak a GDP-növekedéshez való hozzájárulása még mindig jelentős), a belső fogyasztás pedig alaposan visszaesett: a beruházások 5,6 százalékkal (ezen belül a bruttó állótőke‐felhalmozás több mint 10 százalékkal), az építőipari tevékenység 25 százalékkal, a végső fogyasztás pedig 0,4 százalékkal csökkent. A 2011‐es statisztikák összességében a GDP 0,2 százalékos zsugorodását mutatják, és az elemzők 2012‐re a recesszió további mélyülését várják.

Növekvő államadósság

2011 szeptembere óta – az átmeneti politikai instabilitás, a lassuló gazdasági növekedés és az átfogó reformok hiánya miatt – minden nagy hitelminősítő intézet rontott Szlovénia besorolásán. Hasonló sorsra jutottak a többnyire hazai tulajdonban lévő, a helyi építőipar és ingatlanpiac súlyosan eladósodott vállalatainak erősen kitett szlovén bankok is, amelyek eurózónában működő társaikhoz képest viszonylag alacsony tőkemegfelelési mutatóval, a nemteljesítő (90 napnál hosszabb késedelemmel rendelkező) hitelek stabilan növekvő (2011 októberében már 10 százalékos arányt elérő) állományával és csökkenő hitelállománnyal rendelkeznek.

Mindezen tényezők miatt került roppant nehéz helyzetbe délkeleti szomszédunk, ahol a mostani kormánynak további kemény intézkedéseket kell hoznia, hogy elkerülje a külföldi segítséget. Fontos arra is rámutatni, hogy a gazdasági visszaeséssel párhuzamosan a szlovén államadósság a 2011 eleji 38,8 százalékról az idei év végére akár 55 százalékra is felfuthat. Nincs kizárva, hogy a helyzet további súlyosbodása miatt az ötpárti koalícióból valamelyik fél kiugrik, és ezzel elszáll a biztos többség, ami az újabb előre hozott választást jelentheti. Ez a forgatókönyv nagyon kellemetlen az egykori „mintatanulónak”.