Gulyás Gergely az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén kifejtette, a bolíviai büntetőeljárási törvény értelmében egy eljárás legfeljebb 36 hónapig tarthat, és az előzetes fogva tartás időtartama legfeljebb 18 hónap lehet. Ez utóbbi időtartamot ugyan nemrég 36 hónapra hosszabbították meg, de a 2009. április 16-án őrizetbe vett Tóásó Előd ügye így sem felel már meg egyik feltételnek sem – mutatott rá. Mint emlékeztetett, az ügy politikai kérdés, az előző elnökválasztási kampány egyik fő témája volt, így politikai döntés, hogy mi történik a vádlottakkal. Az ügyben 38 embert gyanúsítanak terrorizmussal, államellenes szervezkedéssel, közülük Tóásó Előd az egyetlen, akinek „semmi köze nincs Bolíviához” – fogalmazott a képviselő.

Martonyi János argentínai útja során Antonio Patriota brazil külügyminiszter segítségét kérte Tóásó Előd ügyében, mert kollégájának „jó kapcsolatai vannak a bolíviai kormánnyal”.

A Tóásó-ügy további részleteiről itt olvashat.

Gulyás Gergely elmondta, nemzetközi nyomásgyakorlásra, „nagy diplomáciai erőfeszítések és anyagi szankciók lehetőségének a kilátásba helyezése esetén van arra esély”, hogy enyhébb ítélet szülessen az ügyben. Ha „politikai váltásra” kerülne sor a dél-amerikai országban, valószínűleg azonnal szabadon engednék Tóásó Elődöt, mert a bolíviai ellenzék szerint is koncepciós eljárásról van szó.

Meghallgatást akarnak az EP-ben

A képviselő Gyöngyösi Márton (Jobbik), a bizottság alelnökének érdeklődésére közölte, meghallgatást akarnak szervezni az ügyről az Európai Parlamentben (EP). Írország és a jövőre tagállammá váló Horvátország segíthet a kérdés uniós szintre emelésében, hiszen 2009-ben az ír Michael Dwyer is meghalt az állítólagos terrorista csoport felszámolásakor, és Tóásó Előd mellett a horvát–bolíviai állampolgárságú Mario Tadicot is fogva tartják Bolíviában – mutatott rá. Hozzátette: a Külügyminisztérium minden rendelkezésére álló lehetőségét kihasználta, hogy előrelépést érjen el.

Balla Mihály (Fidesz) a bizottság elnökének kérdésére úgy válaszolt, Tóásó Előd „az európai szemmel elképesztő” körülmények ellenére viszonylag jól van. Arra is kitért, hogy tárgyaltak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának bolíviai képviselőjével, aki ígéretet tett arra, hogy figyelemmel kísérik az ügyet. Az, hogy a vád terrorizmus, sokakat elriasztott attól, hogy érdemben segítsenek – fűzte hozzá.

Nem lehet bízni az igazságszolgáltatásban

Vajna Márton az ülésen kiemelte, a magyar hatóságoknak „egy irányban” kell tevékenykedniük az ügyben, a parlament például meghallgatásokat szervezhet, a Külügyminisztériumnak a diplomáciában kell minden lehetséges lépést megtennie, a kormánynak pedig az uniós intézményeket, az Európai Bizottságot, az EP-t és az Európai Külügyi Szolgálatot is be kell kapcsolnia az ügybe. Mint hangoztatta, kevés az esély arra, hogy egy tisztességes eljárás feltárja Tóásó Előd ártatlanságát, a bolíviai „igazságszolgáltatásban bízni nem lehet”, ezért politikai, diplomáciai megoldásra van szükség.

2009 áprilisában a bolíviai különleges erők felszámoltak egy állítólagos terrorista csoportot Santa Cruz városában, az akció közben életét vesztette a bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. Tóásó Előd magyar állampolgárt letartóztatták, a bolíviai hatóságok fegyveres felkelés és terrorizmus vádjával azóta is fogva tartják.

Gerardo Prado, Tóásó Előd és a horvát–bolíviai állampolgárságú Mario Tadic – mindketten Rózsa csoportjának tagjai voltak – védőügyvédje korábban úgy nyilatkozott, hogy „a pernek már el kellett volna évülnie, hiszen ezt mondja ki a bolíviai büntetőeljárási kódex 133. cikke, amely szerint a feljelentést követő három éven belül be kell fejezni a pert”.