Zágrábi magyar Bond?

Horvát lap: Puccsra készült a Mol Horvátországban

Győr Ágnes, Majláth Ronald, 2016. március 29., kedd 15:48, frissítve: szerda 13:12
Fotó: Varga György / MTI
A horvát Nacional egészen elképesztő váddal állt elő: szerintük a horvát nemzetbiztonsági szolgálat meghiúsította a külföldi ügynökök műveletét, akik titokban követték, és felvételt készítettek a horvát állami vezetésről és az INA igazgatóságáról abból a célból, hogy kompromittálják és elmozdítsák őket a pozíciójukból. Egyelőre nehéz megállapítani, mennyire vehető komoly közlésnek a lap cikke.

A horvát hetilap múlt heti cikke azzal vádolja a Mol képviselőit, hogy a múlt évben puccsot próbáltak végrehajtani Horvátországban. Ennek érdekében „nemzetközi kémhálózatot” szervezetek abból a célból, hogy kompromittáló adatokat gyűjtsenek és nyomást fejtsenek ki azokra a személyekre, akik érintettek az INA-ügyben.

A Nacional hetilap

A viszontagságos sorsú Nacional hetilapot 1995-ben alapította Ivo Pukanic fotós és újságíró. Ekkor a lap kritikusan viszonyult a kormányon lévő jobbközép Horvát Demokratikus Közösséghez, vagyis a HDZ-hez, cikkeit bulváros hangvétel jellemezte. Pukanicot 2008-ban egy bűnbanda meggyilkolta, ami után négy évvel megszűnt a lap. A jelenlegi főszerkesztő 2014 végén indította újra a hetilapot, miután a bedőlt újság nevét és archívumát megszerezte. A horvát sajtópiacot jól ismerő forrásaink szerint a lap ma is olvasott publikációnak számít, ám a bulvár határán mozog, és újraindulása után a szakmában már nem mindenki tartja olyan lapnak, amelyre érdemes odafigyelni. Politikai irányultságát tekintve inkább baloldali beállítottságú lap.

A lap azt állítja, hogy a művelet egyik célja éppen az volt, hogy nyomást gyakoroljanak Ivan Vrdoljak egykori gazdasági miniszterre is, hogy a politikust elmozdítsák a pozíciójából. „Ez megfelel az államcsíny definíciójának” – írják.

A Nacional vádja szerint a „titkos kémtámadást” a horvát kormány magas rangú tisztviselői, egy kormánytanácsadó, valamint az INA két igazgatósági tagja ellen szervezték. Az ügynököknek az volt a feladatuk, hogy minél több kompromittáló adatot szerezzenek be ezekről a személyekről, amit zsarolásra használtak volna az INA-ügyben annak érdekében, hogy a fenti személyeket hiteltelen tanúnak állítsák be a genfi választott bírósági tárgyalásokon, és ezzel csökkentsék a vallomásuk súlyát.

Nem tudni, hogy mennyire vehető komolyan a lap cikke, mivel információik forrásait nem osztották meg olvasóikkal.

Lapunk az ügyben kereste a Molt. A Mol Magyarország kommunikációs igazgatója azt mondta, hogy a Nacional egy komolytalan lap, a cikk értesülései pedig olyan szinten alaptalanok, hogy nem is kívánnak rájuk reagálni. Arra a kérdésünkre, hogy kért-e helyreigazítást a Mol a Nacionaltól, Szollár Domokos azt mondta, hogy nem.

A Miniszterelnökség lapunk megkeresésére annyit mondott, hogy az ügyre a szokásos csütörtöki kormányinfón fognak reagálni.

A hetilap információival kapcsolatban megkerestük a magyar Külügyminisztériumot és a horvát lap szerkesztőségét is.

Cikkünket válaszaikkal frissítjük.

A Mol és az INA, illetve a horvát állam viszonya nem éppen rózsás, és ezt a cikkben foglaltak értelmezéséhez mindenképpen érdemes felidézni. A Mol és a horvát kormány között 2013 szeptembere óta folynak – mindeddig sikertelen – egyeztetések az INA jövőjéről. Az INA részvényeinek 49,1 százaléka van a Mol tulajdonában,  és rendelkezik az olajtársaság irányítói jogaival, míg a horvát állam a részvények 44,84 százalékát birtokolja. A horvát kormány úgy akarja átírni a részvényesi megállapodást, hogy a döntéshozatalban azonos jogokkal rendelkezzen, mint a fő részvényes Mol. Álláspontjuk szerint a Mol az irányítói jogokat korrupció útján szerezte meg. Azt állítják ugyanis, hogy a korábbi horvát miniszterelnök, az azóta több korrupciós ügyben is eljárás alá vont, Ivo Sanader 2009-ben több millió euróért cserébe közbenjárt azért, hogy a Mol megszerezhesse az irányítói jogokat. Ezt a Mol és a Mol elnök-vezérigazgatója Hernádi Zsolt többször is határozottan visszautasította, és mindkét fél nemzetközi jogi fórumhoz is fordult a tulajdonosi viták rendezése érdekében.

Enne a háborúnak lehet most egy újabb fejezete a horvát lap cikke.

Piszkos játékok
Néhány nappal ezelőtt a horvát Jutarnji list is megkérdezte Ivan Vrdoljakot a Nacional értesüléseiről. Az egykori gazdasági miniszter jelezte: nem beszélhet a részletekről, azonban tény, hogy a tárgyalások során különböző piszkos játékok történtek, és megpróbálták őket lejáratni. Arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy a horvát nemzetbiztonsági és hírszerzési ügynökség (SOA) fedezte fel és hiúsította meg az akciót, a politikus elmondta: annak alapján, amit ő tud, a SOA nagyon korrekt módon látta el a feladatát.

Hernádi Zsolt ellen a horvátok egyébként személyesen is büntetőeljárást indítottak, és vádat is emeltek az ügyben. A nyomozásra hivatkozva kérték korábban a férfi átadását Magyarországtól az európai elfogatóparancs alapján. Azt azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította, arra hivatkozva, hogy az ügyben korábban a Központi Nyomozó Főügyészség is indított nyomozást, melyet bűncselekmény hiányában időközben megszüntettek. A horvátok kérésére a Mol elnök-vezérigazgatója az Interpol vörös riasztási listájára is felkerült, nyilvános profilját azonban blokkolták, miután a Mol ügyvédeinek közbenjárására vizsgálat indult, hogy megállapítsák, valóban jogos-e a horvát körözés. A vizsgálat jelenleg is zajlik.

Közben 2013 végén itthon pótmagánvádas eljárást indított a Mol elnök-vezérigazgatója ellen Magyarországon egy Mol részvényes – aki korábban a cég vezető jogtanácsosa volt –, azt állítva, hogy az olajtársaság részvényeinek értéke azért csökkent jelentősen, mert a Mol tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA olajipari vállalat irányítási jogához. Az ügyben a Fővárosi Törvényszék 2014 májusban megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében, a jelentős kárt okozó csalás és a különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatti vád alól pedig felmentette. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2014 végén az elsőfokú bíróság határozatának formáját végzésre helyesbítette, valamint mellőzte a vagyon elleni bűncselekmények alól felmentő ítéleti rendelkezéseket. A fejleményekre reagálva a horvátok azt mondták, a magyar pótmagánvádas eljárás nem befolyásolja a saját büntetőügyüket. Zágrábban egyébként több mint egy éve húzódik Hernádi tárgyalásának kezdete, a horvát alkotmánybíróság ugyanis egyelőre nem tudta eldönteni, van-e joga a magyar üzletembernek ahhoz, hogy saját anyanyelvén ismerhesse meg a nyomozati iratokat.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása