Putyin nélkül ünnepelt Moszkva a krími évfordulón

Stier Gábor

Stier Gábor

2017. március 19., vasárnap 18:14, frissítve: vasárnap 18:41

A Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának harmadik évfordulóját ünnepelték a hét végén Szimferopoltól Moszkván át Vlagyivosztokig. A korábbiaknál némiképp visszafogottabb megemlékezések egyikén sem jelent meg ezúttal Vlagyimir Putyin, szóvivője egy interjúban azonban mindenkit biztosított, hogy az orosz elnök rajta tartja a kezét a Krím körüli történéseken, tisztában volt döntése következményeivel, és ma is mindent ugyanúgy tenne, mint három éve. A Krím és Szevasztopol 2014-ben egy, ahogy Putyin később fogalmazott, orosz katonai biztosítás mellett tartott referendumon nyilvánította ki előbb függetlenségét, majd csatlakozott Oroszországhoz.

Az ENSZ tagállamainak döntő többsége a nemzetközi jog megsértéseként értékelve, annexiónak tartja a történteket, ezért az euroatlanti közösség máig élő szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Az évforduló előtt mind Washington, mind pedig Brüsszel hangsúlyozta, hogy a Krím visszaadása nélkül Moszkva nem számíthat a kapcsolatok rendezésére. A Kreml e feltételről hallani sem akar, mint ahogy a felmérések szerint az oroszok 83 százaléka is kategorikusan a félsziget visszaadása ellen foglal állást. A döntő többség szerint semmiféle jogsértésről nem lehet beszélni, a Krím hazatérésével pedig helyreállt az igazság. Megszállásnak a lakosság csupán 5 százaléka kész nevezni a történteket. Egy szintén friss közvélemény-kutatás szerint a németek harmada, a britek és az amerikaiak negyede is de facto Oroszország részének tekinti a Krímet. Ukrajna a nyugati közösséggel összhangban a területét ért agresszióról beszél, s Twitter-bejegyzésében Pavlo Klimkin külügyminiszter az évfordulón azt ígérte a Krím lakosainak, hogy visszaadják nekik a három éve elvett szabadságukat. – Ebben a kérdésben nincs és nem is lehet kompromisszum – fogalmazott Klimkin. Ezt megelőzően Petro Porosenko elnök egy évre szóló szankciókat rendelt el öt, Ukrajnában tevékenykedő orosz bankkal szemben, a radikálisok pedig a Szberbank fiókjainak a működését blokkolják, miután az elfogadja a két kelet-ukrajnai szakadár terület által kiállított okmányokat is.

 
Krími ünnepség orosz zászlókkal a kozák atamán Bogdan Hmelnyickij szobránál. Dacolnak a szankciókkal
Fotó: Alexandr Polegenko / AFP
 

A Krím körüli viták és az állandósult feszültség azonban egyáltalán nem zavarta az oroszokat az ünneplésben. Már csak azért sem, mert annak idején elkerülte sokak figyelmét, de az oroszok 77 százaléka a közvélemény-kutatások szerint már 1998-ban amellett állt ki, hogy a Krím térjen vissza Oroszországhoz, s ez az arány később csak növekedett. Ennek érdekében nagyjából ugyanennyien azt is megengedhetőnek tartották, hogy Moszkva ennek érdekében nyomást – akár katonait is – gyakoroljon Kijevre. Mindez nem véletlen, hiszen a Krím az oroszok tudatában egyszerre jelenti a fiatalság, a tengeri üdülőhely iránti nosztalgiát és – gondoljunk csak Szevasztopol többszöri ostromára – az orosz fegyverek dicsőségét. S hogy ez mennyire így van, azt mutatja, hogy ez a gondolat időről időre felbukkant a tömegkultúrában is. A még 2000-ben forgatott Brat 2 című legendás filmben egy leszámolásnál a hős például azzal fenyegeti meg az ukrán maffiózót, hogy még Szevasztopolért is számol vele. A lakosság döntő többségének (80 százalék) szemében a Krím egyesülése Oroszország újraéledő nagyságának is a bizonyítéka. Ahogy fogalmaznak, Putyin korábban csak beszélt az ország nagyságáról, míg három éve ezt be is bizonyította a világnak. Ezért aztán hiába reménykednek sokan a lelkesedés csökkenésében, még a Kreml barátjának igazán nem tekinthető Levada Központ szociológusai is úgy látják, a nagy többség lenyeli a költségvetési kiadások Krím miatti növekedését, a Nyugattal feszültté vált viszonyt és a szankciókat is, és nem kérdőjelezik meg a jelenlegi status quót.

A mostani évforduló kapcsán sem a Krímre költött milliárdok, a felzárkóztatás, az infrastrukturális összeköttetés – kercsi híd, energia- és vízellátás – döccenői, jóval inkább Putyin és több vezető távolmaradása foglalkoztatták a közvéleményt. A felvonulások helyett koncertek voltak. Moszkvában ezúttal nem a Kreml tövében, hanem a Lomonoszov egyetem előtt, a Veréb-hegyen volt a mindenféle pátosz nélkül „Tavasz” néven meghirdetett ünnepi koncert, amelyen 150 ezren vettek részt. Egyes vélemények szerint e finom eltávolítással a hatalom a Krím visszatérésének természetes voltát akarja éreztetni. Mások szerint az ünnep szakrális voltának megszüntetésével a már néha túlságosan is fellángolt hazafias tüzet, az agresszivitást akarják csillapítani. Megint mások úgy látják, hogy az emlékezés formájának megújításával éppen az elfáradástól próbálja a Kreml átmenteni a jövő évben – lehet, hogy épp a negyedik évfordulón – sorra kerülő elnökválasztásra a Krím jelentette érzelmi tartalékokat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.20.