Gabay Balázs
Gabay Balázs

Fej fej mellett halad a két nagyágyú a francia elnökválasztási kampányban, mely e héttel immár hivatalosan is kezdetét vette. Nicolas Sarkozy és Francois Hollande megközelíthetetlen a többi jelölt számára, ugyanakkor talán már most kijelenthető: a végső győztes kiléte felől a kis pártok elnökei hivatottak dönteni. Közelebbről Marine le Pen és Jean-Luc Melenchon.

A Nemzeti Front elnök asszonya és a Baloldali Front sportos vezetője hatalmas küzdelmet vív a bronzérem megszerzéséért. Amíg az édesapja radikalitásának élén tompító Le Pen tavaly ősszel hasított igazán, addig Melenchon az etapra tartogatta erejét. Szinte érthetetlen, hogy utóbbi miképp tudta ilyen sikerrel palástolni népszerűségét az utóbbi hetekig. Az Opinion-Way március utolsó napjaiban még hatszázalékos előnyt mért a szélsőjobb jelöltje javára, az Ipsos kutatása alapján azonban április első hetére a fór fél százalékra olvadt (15 – Le Pen, 14,5 – Melenchon). A regnáló elnök eközben folyamatosan őrizte 1–4 százalékos előnyét Hollande-dal szemben, kizárólag az LH2 és a BVA közvélemény-kutató hozta ki első fordulós győztesként a szocialista indulót a március 29–31-ig tartó időszakban.

Nyerőnek bizonyult a polgári felkelés

Melelnchon választói eldönthetik a küzdelmet
Melenchon választói eldönthetik a küzdelmet

Fejérdy Gergely úgy véli, Melenchon előretörése nem meglepő, legalábbis annak tükrében, hogy a 90-es évek közepe óta a szélsőbaloldal mindig 15 százalék körüli eredményt ért el. A népszerűség-növekedés ugyanakkor nem a 60 éves politikus személyének szól – így a külügyi intézet munkatársa –, hanem annak, hogy a Baloldali Front a kommunistáknak és a tőlük balra állóknak is reális alternatívát kínál. Emellett természetesen az is erősíti a Front pozícióit, hogy a gazdasági válság miatt rengetegen fordultak a szélsőbal felé. Melenchon legfontosabb víziója a hatodik köztársaságba vetett hit, saját szavaival élve „polgári felkelés” elindítása. Populista ígéretei, mint a minimálbér komoly emelése avagy a nyugdíjkorhatár csökkentése még a baloldali közgazdászok szerint is betarthatatlanok. Ennek ellenére a politikus népszerűsége folyamatosan nő, elemzők szerint már most 16 százalékon áll.

Az elnökválasztási kampány talán legnagyobb kérdése persze nem az, ki milyen eredményt ér el április 22-én. A majom május 6-án, a második fordulóban ugrik a vízbe. És hogy miért számít duplán a szélsőjobb- és baloldali szavazók vérmérséklete az idei választáson? Azért, mert jelenleg olybá tűnik, hiába veszi első helyen az akadályt Sarko az első fordulóban, a másodikban Francoise Hollande lesz a befutó – mégpedig nem is kicsi előnnyel. Az Ipsostól a TNS Sofres-ig minden közvélemény-kutató a szocialista jelöltet hozza ki győztesnek, többnyire 8-10 százalékos fölénnyel. Ennek egyértelműen az lehet az oka, hogy amennyiben Le Pen nem jut be a második fordulóba, a Sarkozy-ellenes álláspontra helyezkedő Nemzeti Front-tábor minden valószínűség szerint nem fog elmenni szavazni. A Melenchon mögött álló milliók viszont „bárkit, csak Sarkót ne” felkiáltással mennek majd el voksolni, ők pedig a második fordulóban sem maradnak majd otthon, ez pedig realitássá teheti a Hollande győzelmét jósoló prognózist.

A korábbi sikerek sem segíthetnek Le Pen-nek
A korábbi sikerek sem segíthetnek Le Pennek


Bayreu mentheti meg Sarkót?

Egyetlen bizonytalan tényező befolyásolhatja még komolyan a kampányfinis alakulását, ez pedig Francois Bayrou szereplése. A Demokrata Mozgalom feje ugyan teljességgel esélytelen az elnöki pozíció megszerzésére, az azonban kétséges, hogy a mögötte álló 10 százalék passzív marad, vagy aktivizálja magát valamelyik oldalon a második fordulóban. A külügyi intézet frankofón területekért felelős szakértője kérdésünkre megjegyezte, Nicolas Sarkozy az utóbbi időben sejtelmesen fogalmazott Bayrou kapcsán. Az sem kizárható, hogy Sarko felajánlaná a polgári középpárt vezetőjének a miniszterelnöki tisztséget, ha az május 6-án a jobboldalra csábítaná szavazóit. A fent leírtak miatt az már most biztosnak tűnik: ha az elnökválasztás második körében kevesebben mennek el szavazni, az a baloldal, így Francois Hollande malmára hajtja majd a vizet.

Bukáshoz vezethet a populizmus

Az persze szinte mellékes, vajon a szocialista vezető képes lenne-e bármit is betartani fontosabb választási ígéretei közül. Az ingatag lábon álló, hangyaszorgalommal megalkotott uniós pénzügyi paktum újratárgyalása, a gazdasági szempontból ésszerűtlen nyugdíjkorhatár-csökkentés hangzatos, de kétségkívül populista húzás. Az EU-megállapodás egyes lényegtelen részeinek szimbolikus érintése talán még kivitelezhető is lenne, a nyugdíjkorhatár emelésének vérrel-verítékkel, több százezres tüntetéseken keresztüli véghezvitele ugyanakkor a munkaerő-piaci nyugalom egyik fontos pillére. Annak kettétörése a közgazdászok egyöntetű véleménye alapján is komoly veszélyeket rejt magában, hosszú távon pedig biztos gazdasági bukáshoz vezetne.