Hollande a választókhoz intézett, kétoldalas nyílt levelében – amelyet a Libération című baloldali napilapban kedden tett közzé – a „kiváltságosok elnökének” titulálta Sarkozyt, akinek idén lejáró ötéves államfői mandátuma alatt – szerinte – „Franciaország lesüllyedt, meggyengült, tönkrement, leértékelődött”. Hollande Sarkozy szemére vetette, hogy a francia gazdaság – mint fogalmazott – válságba jutott, a szociális nehézségek miatti aggódás „mindenütt jelen van”, a „bizalom viszont sehol”.

A francia szocialisták tavaly – Sarkozy elnöksége alatt először – befolyásuk alá vonták a médiát azzal, hogy amerikai mintára minden baloldali francia választópolgár számára nyitott szavazáson választották meg köztársaságielnök-jelöltjüknek Hollande-ot, aki harminc éve a francia belpolitika élvonalához tartozik, de a nemzetközi színtéren teljesen ismeretlen.

Amikor Hollande márciusban bejelentette, hogy elindul a legnagyobb ellenzéki párt elnökjelölti posztjáért, a baloldali tábor még Dominique Strauss-Kahnban, a Nemzetközi Valutaalap akkori vezérigazgatójában látta Nicolas Sarkozy államfő legesélyesebb kihívóját. Az akkor még a népszerűségi listák élén álló politikus-közgazdász New York-i őrizetbe vételével azonban májusban megnyílt az út az azonnal favorittá váló Hollande előtt. Hiába ejtette utóbb Strauss-Kahn ellen a nemi erőszak vádját az amerikai ügyészség, a politikus szexuális függőségének kiteregetése a médiában kettétörte karrierjét, és a felmérések szerint a franciák hallani sem akarnak többé a volt IMF-vezérről. Az ügyben egyénként a politikai összeesküvés gyanúja is felmerült.

Az 57 éves Hollande a hiperaktív Sarkozy szerinte abnormális elnökségével szemben „a normális elnökség” jelszavát tűzte zászlajára. Mindeközben a korábbi provokatív stílusa miatt elvesztett szavazók visszahódításáért kampányoló Sarkozy nyilvános megszólalásai sokkal megfontoltabbak és mérsékletesebbek lettek.

Ha most tartanák az elnökválasztást, a felmérések szerint Hollande nyerné meg hatvan százalékkal Sarkozyvel szemben. A két jelölt közti különbség azonban az elmúlt hetekben csökkenni kezdett, és várhatóan kiegyenlítődik, amint Sarkozy 2012 márciusában hivatalosan is bejelenti jelöltségét, s vele szemben egy jóval tapasztalatlanabb baloldali politikus áll majd. Az eurózóna válságának mélyülésével pedig az is egyre valószínűbbnek látszik, hogy a májusban esedékes elnökválasztás kimenetele a francia–német válságkezelő javaslatok sikerén fog múlni.