A Bundestagban a kormánypárti konzervatív és liberális frakció támogatásával fogadták el a javaslatot, amelyet az ellenzéki oldalon elutasítottak, a Zöldek azonban végül nem szavaztak ellene, hanem tartózkodtak. A szociáldemokraták és a Zöldek a javaslat vitájában azt hangoztatták, hogy a kormány „kalandorakcióba hajszolja” a német katonákat, és a szárazföldi bevetéseknek polgári áldozatai is lehetnek. A reformkommunista Baloldal szónokai úgy vélték, a művelet kiterjesztése a „lakosság elleni hadüzenetnek” felel meg.

Guido Westerwelle külügyminiszter hangsúlyozta: Németország Európa legnagyobb kereskedő nemzete, ezért ki kell vennie a részét a kereskedelmi útvonalak biztonságának megóvását célzó erőfeszítésekből Szomália térségében is, amelyet „a szervezett bűnözés magas foka” jellemez.

A határozat szerint a Bundeswehr – a német hadsereg – egységei két kilométeres mélységben hatolhatnak be a szomáliai szárazföldre. Az akciókat helikopterrel kell végrehajtani, ténylegesen partra szállni csak vészhelyzetben szabad, például ha egy lezuhant helikopter legénységét kell kimenteni. Mivel Németország a műveletben részt vevő azon kevés országok egyike, amely rendelkezik helikopterekkel hajói fedélzetén, várhatóan meghatározó szerep hárul majd rá az esetleges légicsapások kivitelezésében.

A Bundestag döntése alapján a német hadsereg egyelőre 2013 májusáig vehet részt a műveletben, legfeljebb 1400 katonával.

A 2008-ban indult Atalanta az Európai Unió első haditengerészeti művelete. Célja a kalózkodás felszámolása az Afrika szarva, illetve Szomália körüli tengeri térségben. A tagországok külügyminiszterei márciusban állapodtak meg a tengeri művelet szárazföldi kiterjesztéséről, azzal a céllal, hogy az uniós erők bevethetők legyenek a tengeri bűnözőket a szárazföldről támogató háttér ellen is.