A referendum hivatalos végeredménye szerint a választópolgárok 46 százaléka (nyolc és fél millió polgár) adta le voksát, ami elmarad az 50 százalékos érvényességi küszöbtől. Túlnyomó többségük támogatta Basescu leváltását, miközben a felfüggesztett elnök hívei bojkottálták a referendumot.

18 helyett 16 millió

A parlamenti házelnökök arra kérték az alkotmánybíróságot, érvényesítse a referendumon kifejezett választói akaratot, és váltsa le Basescut, mivel Romániának nem 18, hanem 16 millió választópolgára van. Ennek ellenőrzése érdekében napolta el döntését csütörtökön a taláros testület.

Ismert, szerdán a román alkotmánybíróság többórás ülés után másnapra halasztotta a döntést a felfüggesztett Traian Basescu államfő leváltásáról rendezett vasárnapi népszavazás érvényessége ügyében, és további dokumentumokat kért különböző állami intézményektől.

A román kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) a számok meghamisításával akarja megakadályozni Traian Basescu államfőnek az elnöki hivatalba való visszatérését – jelentette ki csütörtökön Vasile Blaga, a román Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke. A Basescut támogató politikai erő vezetője szerint a román belügyminisztérium kétszer is közölte már az aktualizált választói névjegyzékben szereplő személyek számát, és csak ma jelezte az alkotmánybíróságnak, hogy nem vállal felelősséget az adatok hitelességéért.

Blaga a román alkotmánybíróság döntése kapcsán - amely szeptember 12-re halasztotta a Basescu leváltásáról szóló népszavazás érvényessége ügyében való állásfoglalást – kifejtette: tiszteletben tartják a testület álláspontját.

Az alkotmánybíróság határozathozatalának elhalasztása miatt szeptember közepéig Crin Antonescu marad Románia ideiglenes elnöke, amíg eldől, hogy visszatérhet-e hivatalába Traian Basescu felfüggesztett államfő.

Ezt kell figyelembe venni

A kétkamarás parlament házelnökei – Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke és Petru Filip, a szenátus ideiglenes elnöke – beadványukban arra hivatkoztak, hogy július 6-án, Traian Basescu felfüggesztése napján, amikor a törvényhozás elrendelte a népszavazást, az a sürgősségi kormányrendelet volt hatályban, amely eltörölte a részvételi küszöböt a népszavazási törvényből. Szerintük ezt a jogszabályt kellene figyelembe vennie a taláros testületnek, olyan alapon, hogy a később kihirdetett törvénynek, amely az 50 százalékos küszöböt tartalmazza, nem lehet visszamenőleges hatálya.

A házelnökök arra is kitértek érvelésükben, hogy az érvényességi küszöb a választói akarat eltorzításához vezet, amennyiben azon kisebbség akaratát szentesíti, amely bojkottálta a referendumot. Szerintük a taláros testület azzal a szándékkal írta elő a küszöböt, hogy ne lehessen jelentéktelen számú szavazattal leváltani az államfőt, de a felfüggesztett államfő menesztésére leadott 7 millió 400 ezer voks semmiképp nem minősül jelentéktelennek.

4 millió 200 ezer voks is elegendő lett volna

Mint kifejtik, a bojkott nélkül elméletileg akár 4 millió 200 ezer voks is elegendő lett volna Basescu leváltására (az 50 százalékos részvételi küszöb fele), ezért nem lenne demokratikus a több mint hétmilliós, egyértelmű választói akarat érvénytelenítése.

Zgonea és Filip azt a kifogást is megemlíti, hogy Románia területén – a tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint – mintegy 16 és fél millió választópolgár él, és ha ebből az adatból vezetnék le az ötvenszázalékos érvényességi küszöböt, nem pedig a választói névjegyzékben szereplő 19 millió 300 ezerből, akkor kiderülne, hogy a hazai választópolgárok többsége részt vett a referendumon.   

Az alkotmánybíróság csütörtöki ülése előtt bekérte a belügyminisztériumtól a választói névjegyzéket és a statisztikai hivatal népszámlálási adatait is. Mivel ezek ellentmondanak egymásnak, az alkotmánybíróság felkérte a kormányt, hogy augusztus 31-ig tisztázza, hány választópolgára van Romániának.

A taláros testület közölte: szeptember 12-i ülésén dönt arról, hogy érvényes volt-e a július 29-i népszavazás és Traian Basescu felfüggesztett államfő visszatérhet-e hivatalába.

Az államfő elleni baloldali „puccskísérlet” megbukott, nem lesz előre hozott elnökválasztás, Traian Basescu 2014-ig mindenképpen marad. Basescut nem tudták bűnbakká tenni. Várhatóan nem indul újabb felfüggesztési eljárás az államfő ellen, mivel egy megismételt referendumon hasonló eredmény születne – hangsúlyozta az MNO-nak adott nyilatkozatában Szász Alpár Zoltán.

A vasárnap tartott referendum és az azt övező politikai csaták a román közjogi berendezkedés problémáit mutatják, amit már hosszú ideje képtelenek orvosolni a parlamenti pártok. A Ponta–Basescu kötélhúzás azonban káros hatással van mind az ország gazdasági helyzetére, mind nemzetközi megítélésére.

Kedd este a politikai csatározások beszüntetését kérte Traian Basescu a kormányzó Szociálliberális Szövetségtől.

Londoni elemzők szerint hosszú ideig tartó politikai instabilitás jöhet a népszavazást követően, a Deutsche Welle Ponta hazugságairól írt, míg az Oroszország Hangja rádió annak a nézetének adott hangot, hogy jelentős számú román döntött úgy, követi Orbán Viktor miniszterelnök tanácsát.