Migránsválság

Széttéphetik a határvédelmi kerítést márciusban

Majláth Ronald, 2016. február 24., szerda 20:02
Hiába szigorítják a balkáni országok a határellenőrzést a migránsáradat lassítása érdekében, aligha várhatunk sok jót az intézkedéstől. A szakértő szerint ezek az lépések még inkább nyomás alá helyezik a magyar határszakaszt.

Korántsem jár jól azzal Magyarország, hogy a balkáni országok fékezik a menekültek beáramlását az országukba. Mint ismert, Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia és Ausztria rendőrségeinek vezetői múlt csütörtökön Zágrábban arról állapodtak meg, hogy ezentúl a migránsokat közös erővel a macedón–görög határon regisztrálják, hogy elkerüljék a visszatoloncolásokat.

A tárgyalók ezzel azt remélik, hogy ennek eredményeként csökkenni fog a migrációs nyomás a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országokon.

Szigorítás után szigorítás

Hétfőn a szerbek tovább szigorítottak: amellett hogy a migránsok ekkortól már csak a macedón–görög határon kiállított fényképes, lepecsételt igazolással léphetnek be Szerbiába, illetve folytathatják útjukat Nyugat-Európa felé, csak egyetlen belépési pontot, a presevói átkelőt használhatják.

Majd kedden a szerb belügyminiszter, Nebojsa Stefanovic a Vecernje Novosti című belgrádi napilapban bejelentette: Belgrád nem engedi be az afgán migránsokat addig, amíg Ausztria korlátozó intézkedéseket tart fenn. Az újság szerint a szigorítás alátámasztani látszik azokat a spekulációkat, illetve meg nem nevezett brüsszeli forrásoktól származó információkat, amelyek szerint az Európai Unió március elsejével teljesen lezárja a határait a közel-keleti migránsok előtt, így azok sem léphetnek be többé, akik háborús övezetből érkeznek.

Azonban a migránsok eddig mindig megtalálták az utat Ausztria és Németország felé, így ismét felmerült a kérdés: az intézkedések nyomán hogyan változhat a menekültek útvonala.

Naiv látszatintézkedések

Portálunk az új helyzet kapcsán Bali Lórántot, a Pannon Egyetem Georgikon Karának Balkán-szakértőjét kérdezte, aki elmondta: a Szerbiában és Macedóniában bevezetett szigorítások során a fokozatosság elvét alkalmazzák, először a gazdasági migránsokat szűrnék ki, a későbbiekben a feltételezések szerint a szíriaiakat is.

A szakértő szerint azonban a nyugat-balkáni országok zágrábi találkozója egyelőre csak látszatintézkedés: ezek csak a váratlan migrációval kapcsolatos események kiküszöbölését, illetve azok előrejelzését szolgálják. Ezt támasztja alá, hogy határzárat nem alkalmaznak, csak fokozzák az ellenőrzést. „A presevói határátkelési pont kötelezővé tétele a migránsok számára pedig nagy naivitásnak tűnik, mivel eddig sem vették azt mindig igénybe” – hangsúlyozta Bali, aki emlékeztetett arra, hogy a hatóságok sokszor a migránsok megszűrését és rendezett átkelését sem tudták biztosítani.

A szakember úgy látja, hogy a mostani lépések egyedül arra lesznek jók, hogy új rendezetlen útvonalak alakuljanak ki. Az eddig Presevo–Sid–Zidani Most–Sentilj útvonalat felválthatja az albániai–koszovói útvonal is, ami tovább növelné a biztonságpolitikai kockázatot a térségben.

Újra a magyar kerítéshez jöhetnek

Bali Lóránt felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani lépések tükrében hazánk mindenképpen rosszul fog járni. A zágrábi megállapodások betartása ugyanis nehéz lesz, mert a nyugat-balkáni országok kapcsolatait számos külpolitikai vita terheli, ami miatt bizalmatlanok egymással. Ez az együttműködés hatékonyságát nehezíti, aminek eredményeként a migránsok végül nálunk köthetnek ki. A szerb, a horvát és a szlovén határon már márciusban felerősödhet a migrációs nyomás.

A szakember szerint amíg Szlovénia, Ausztria vagy Horvátország nem zárja le a határait, addig hazánk a migrációs útvonalakon kívül fog elhelyezkedni. „Ha azonban valamelyik szomszédunk lezárja a határait vagy jelentősen szigorítja a menekültek szűrését, akkor a migrációs nyomás jelentősen növekedni fog a magyar határszakaszon” – tette hozzá a szakember.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása