„Miközben mi itt ülésezünk, Aleppó a centruma a szíriai kormány és a leváltására törekvők közti kegyetlen harcnak. A jelentésekben szereplő kegyetlenkedés lehet, hogy kimeríti az emberiesség elleni bűn vagy a háborús bűn fogalmát. Ezeket a cselekedeteket ki kell vizsgálni, s elkövetőiket felelősségre kell vonni” – mondta a világszervezet első embere anélkül, hogy megjelölte volna, kik kegyetlenkednek.

„Annak ellenére, hogy szóban ismételten elfogadták az ENSZ Biztonsági Tanácsa által helyeselt hatpontos béketervet, a kormány és az ellenzék változatlanul a fegyverekre hagyatkozik, nem a diplomáciára, mert azt hiszi, hogy erőszakkal célt ér” – utalt Ban Ki Mun az ENSZ és az Arab Liga megbízásából közvetítő Kofi Annan máig végre nem hajtott rendezési programjára.

Véget kellene vetni a rivalizálásnak

A főtitkár emlékeztetett arra is, hogy a Biztonsági Tanács megosztott a szíriai események megítélésében, s Oroszország és Kína akadályozza egy olyan határozat elfogadását, amely a helyzet elmérgesedéséért, a folytatódó vérontásért csak a damaszkuszi rezsimet teszi felelőssé. „Többször elmondtam, mennyire sajnálom a megosztottságot, amely megakadályozza, hogy a Biztonsági Tanács cselekedjen” – fogalmazott Ban Ki Mun, s felszólította a nagyhatalmakat, hogy Szíria kapcsán hagyjanak fel a „rivalizálással”.

Az ország sorsa vált kérdésessé

A Magyar Nemzet vezércikkei:

A háború vonzásában (részlet): Másfél éve nemegyszer hallgathatták meg a védelmi, biztonságpolitikai témákkal foglalkozó újságírók a nyugati vezetők ígéretét, miszerint nem lesz beavatkozás Líbiában. Aztán – ahogy Oroszország félrenézett a Biztonsági Tanácsban – mégiscsak lett. A „lakosság védelmére” szóló humanitárius mandátumból végül széles körű intervenció bontakozott ki, s ha Kadhafi líbiai vezetőt nem is úgy sikerült eliminálni, ahogy a parasztot veszik le a sakktábláról (mintegy hét hónapig kitartott a rezsim), a lényeg az, hogy külső segítséggel rezsimváltás történt. Azóta ha a fősodrú médiumok immár elég magas ingerküszöbét Líbiával szemben meghaladja egy hír, megbizonyosodhatunk arról, hogy milyen szépen is virágzik a líbiai demokrácia a különböző fegyveres bandák uralta, egykor országnak nevezhető entitás helyén, az észak-afrikai homokban.

Szíriai hadszíntér
(részlet): Súlyos csapást szenvedett el tegnap a szíriai hatalom, amely eddig a legeredményesebben dacolt az arab tavasz fedőnevű geopolitikai folyamat feltartóztathatatlannak tűnő menetelésével. A nyugati hatalmak és Nyugat-barát térségi rezsimek által támogatott fegyveres csoportok öngyilkos terrortámadása megölte az ország vezetésének több tagját, köztük az ortodox keresztény védelmi minisztert, illetve helyettesét, aki nem mellékesen Bassár el-Aszad elnök sógora is egyben. A merénylet azzá a lélektani fordulóponttá válhat, amelytől az út a rendszer és az ország összeomlásához vezet.

Szíriában már nem a kormányzás rendszere, hanem az ország sorsa vált kérdésessé – jelentette ki Kadri Dzsamil szíriai miniszterelnök-helyettes pénteken Moszkvában. Sajtóértekezleten elmondta, az ország sorsát csak a szíriai nép döntheti el úgy, hogy közben abba kívülről nem avatkoznak be. A konfliktust a jelenlegi kormányra támaszkodva a békés ellenzék részvételével rendezni lehet – vélte a miniszterelnök-helyettes.

Hangoztatta, hogy Szíria hálás Oroszországnak azért a szilárd álláspontért, amelyet az ügyben elfoglal. Úgy vélekedett, hogy az országa ellen bevezetett „törvénytelen” szankciók nemcsak a nemzeti valutára mérnek csapást, hanem az egész lakosságra is.

Semmit sem oldana meg Aszad távozása

Szerinte Bassár el-Aszad elnök esetleges távozás semmit sem oldana meg. A szemben álló felek ugyanis még arról sem tudnak megállapodni, hogy párbeszédet kezdjenek egymással. Úgy vélekedett, a Nyugat álláspontja képmutató, nem segíti a tárgyalások megkezdését. A szíriai küldöttség a politikai támogatáson kívül hitelt is kért Oroszországtól.

Irán szerint kicsi a valószínűsége egy Szíria-ellenes katonai támadásnak, de ha ez mégis bekövetkezne, Damaszkusz képes egyedül is szembeszállni az agresszióval. Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter-helyettes moszkvai megbeszélései után határozottan elítélte, hogy külföldről egyre fokozódó mértékben beavatkoznak Szíria ügyeibe.

Nem mindenkinek tetszett a béketerv

Teherán szerint ez okozta Kofi Annan szíriai béketervének kudarcát. „Úgy tűnik, egyes beavatkozó országoknak nem tetszettek Annan abbéli erőfeszítései, hogy véget vessen a Szíriába irányuló fegyverszállításoknak és a terrorcselekményeknek” – idézte az iráni hírügynökség Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivőt.

Aknatámadást követtek el egy damaszkuszi menekülttábor ellen pénteken. Közben Moszkva a lázadókat, Irán a beavatkozó országokat okolja az Annan-terv kudarcáért. Kofi Annan csütörtökön jelentette be, hogy nem folytatja a közvetítést a szíriai válság ügyében. Kiderült az is: az ENSZ szíriai megfigyelő missziója mandátumának augusztus 19-ei lejárta után valószínűleg elhagyja az országot.

Hasonló a véleménye Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettesnek. Annan „tisztességes nemzetközi közvetítő, de vannak olyanok, akik ki akarják venni őt a játékból, hogy szabad kezet kapjanak az erőszak alkalmazásához” – írta pénteki Twitter-bejegyzésében. Más moszkvai külügyi források hangsúlyozták, hogy feltétlenül folytatni kell az ENSZ misszióját Szíriában lehetséges módosításokkal.

Meghosszabbítanák a megfigyelők mandátumát

A megfigyelők szíriai mandátumának meghosszabbítása mellett foglalt állást a világszervezet főtitkára. Ban Ki Mun ezzel kapcsolatos álláspontját helyettese, Hervé Ladsous, az ENSZ békefenntartó műveleteinek vezetője ismertette New Yorkban. Ladsous szerint a főtitkár azon a véleményen van, hogy az ENSZ-nek meghatározott formában, illetve módon Szíriában kell maradnia.

Fokozódó erőszak Aleppóban

Egy interneten közzétett videofelvétel szerint a szíriai lázadók kivégezték Bassár el-Aszad több hívét az ostromlott Aleppó városában. A YouTube videómegosztó portálon kedden megjelent felvételen jól látható, amint fegyveres lázadók a damaszkuszi rezsimmel szemben álló Szabad Szíriai Hadsereget éltetik, majd egy Aszad elnökhöz közel álló törzs foglyul ejtett tagjait kivégzik.

Szíria második legfontosabb városa, Aleppó körül tovább fokozódtak az erőszakos cselekmények, és a kormányerők jelentős erősítést vontak össze a döntő csata megindításához. „Két hete Damaszkusz állt az események középpontjában. A figyelem most Aleppóra irányul, ahol jelentős katonai összpontosítás folyik, ami azt jelenti, hogy valószínűleg küszöbön áll a fő csata” – mondta Ladsous.

A felkelők azt állítják, hogy többnapos harc után pénteken elfoglaltak egy fontos rendőrségi központot, ahol foglyokat ejtettek, fegyvereket és lőszert zsákmányoltak. A városban harmadik napja nem működik az internet és a telefon, ezért a felkelők futárokkal kénytelenek kapcsolatot tartani. A felkelők azt állítják, hogy a város felét tartják ellenőrzésük alatt. Egy belbiztonsági forrás szerint a hadsereg „figyeli és próbára teszi a terroristák védelmét…, mielőtt egy sebészi pontosságú hadművelettel megsemmisítené őket”. A védelem tesztelése a gyakorlatban azt jelenti, hogy tüzérséggel lövik a felkelők kezén lévő negyedeket, elsősorban a fő erősségüket, Szaláheddínt, amelyet körülzárt a katonaság.

Máshol is összecsaptak

Aleppón kívül összecsapásokat jelentettek Hamából, Damaszkusz Tadamún nevű külvárosából és Deraából is. Tadamúnt, a felkelők utolsó fővárosi erősségét pénteken több tucat harckocsi és páncélozott jármű támadta meg, és nagy részét elfoglalta.

A keleti, Irakkal határos Deir ez-Zór tartomány területe viszont két város kivételével a felkelők kezére került, de Majadinért és Abu Kamalért is heves harc folyik – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik a Reuters által készített fotó is, melyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később  visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított  vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.