Az elnökségi ülést követően Surján László az EP néppárti alelnöke elmondta: – A javaslat számunkra különösen fontos. Raoul Wallenberg Magyarországon fejtette ki tevékenységét, amellyel magyar zsidók ezreit mentette meg az Auschwitzba való deportálástól és a biztos haláltól, ezért mi külön hálával tartozunk neki.

Svédország új vizsgálatot indít annak kiderítésére, mi történt a II. világháború idején magyar zsidók tízezreinek életét megmentő Raoul Wallenberggel azután, hogy a szovjetek 1945-ben elhurcolták Magyarországról. Két amerikai kutató az új eredményekre hivatkozva pedig azt közölte, a II. világháború alatt budapesti zsidókat mentő Raoul Wallenberg svéd diplomata megbízatása valószínűleg korántsem volt annyira véletlenszerű, mint azt korábban gondolták .

Hangsúlyozta: örömükre az elnökség egyhangúlag támogatta a javaslatot. Ez lehetővé teszi, hogy a budapesti közterület, emlékmű és szobor mellett egy európai parlamenti ülésterem is őrizni fogja emlékét. A kereszténydemokrata EP-képviselő hozzátette: felfoghatatlan, hogy 1945-ben a szovjet erők miért hurcolták el a svéd diplomatát és szomorú, hogy későbbi sorsa, halálának körülményei máig tisztázatlanok.

Günnar Hökmark, a néppárti frakció alelnöke és a svéd néppárti delegáció vezetője a döntés kapcsán kijelentette: – Örömmel tölt el, hogy Raoul Wallenberg emberiség szolgálatában kifejtett tevékenysége elismerést nyert az Európai Parlamentben. Büszkeséggel tölt el svédnek lenni.

Ismert, a magyar kormány a 2012-es évet az embermentő diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából Raoul Wallenberg Emlékévnek nyilvánította, és döntött a Raoul Wallenberg Emlékbizottság felállításáról. Az emlékév során olyan eseményekre kerül sor hazánkban és Európa több országában, amelyek célja, hogy a fiatalok számára lehetőséget biztosítson a megemlékezésben való részvételre.