A diplomaták szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei 27 százalékos dúsítottságú uránt találtak a Fordo urándúsító létesítményben. Ez ugyan jelentősen elmarad az atomfegyver előállításához szükséges 90 százalékos szinttől, de magasabb Irán eddig ismert, 20 százalékos dúsítási kapacitásánál. Egy forrás szerint a mért dúsítottsági szint még a Fordóban végzett tevékenység általános határértékén belül van, az eltérés nem jelentős. „Értelmezésem szerint a NAÜ talált egy részecskét, vagy megvizsgált egy mintát, amely a létesítmény által közöltnél magasabb dúsítottságú uránt tartalmazott” – közölte a diplomata.

Elképzelhető, hogy a kilengés oka pusztán „finomítási hiba”. David Albright, az Institute for Science and International Security szakértője szerint a fordói centrifugák – amelyek a hasadóanyag dúsítását végzik – konfigurációjukból fakadóan hajlamosak „túllőni a 20 százalékos” szinten a beindításukkor. „Ugyanakkor (az eset) kellemetlen Irán számára” – tette hozzá az AP hírügynökségnek küldött e-mailjében. Az ENSZ arra kérte Iránt, hogy tisztázza az ügyet. Egy másik diplomáciai forrás szerint egyelőre még nem biztos, hogy a mérési adat benne lesz-e a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentésében, amelyet a pénteki nap folyamán terjesztenek a tagállamok elé.

Nemzetközi félelmek

Szerdán a brit kormány miniszterei már az iráni atomprogram miatti esetleges közel-keleti katonai konfrontációban való brit részvétel jellegéről tárgyaltak. A miniszterek azt vizsgálták, vajon egyáltalán legális lenne-e bármiféle brit részvétel, ha megszakadnának az Iránnal folyó tárgyalások, és Izrael iráni atomlétesítményeket bombázna.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója kedden jelentette be, hogy megállapodott az iráni vezetőkkel arról, megkönnyítik Teherán gyanús nukleáris tevékenységének – régóta megrekedt – ellenőrzését, s erről hamarosan egyezményt írnak alá. Ehud Barak szerdán szkeptikusan foglalt állást a megállapodásról. Úgy vélte, Teherán csak a vitatott atomprogramja miatt ránehezedő nemzetközi nyomást akarja kijátszani ezzel.

Az ország középső részén, Kúmtól nem messze, egy sziklás hegyoldalban található létesítményben 2010 óta folyik a dúsítás. A NAÜ rendszeresen ellenőrzi Fordót és más iráni nukleáris létesítményeket, azonban Teherán atomprogramja, illetve az azzal kapcsolatos információszolgáltatás kifogásolható mivolta nemzetközi félelmeket szült.

A dúsított uránt Irán állítása szerint atomenergia-termelésre akarja felhasználni, nyugati hatalmak szerint ugyanakkor az iszlám köztársaság távlati célja, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszen ki. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa több szankciócsomagot fogadott el az iszlám köztársasággal szemben, amely vonakodik felhagyni a nagyhatalmak által kifogásolt urándúsítással.

Új forduló lesz

Az iráni atomprogramról szerdán és csütörtökön Bagdadban tárgyalt Irán és az úgynevezett „5+1” országcsoport, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország – és Németország, a felek azonban nem jutottak megegyezésre, miután nyugati diplomáciai források szerint Teherán makacsul ragaszkodott hozzá, hogy „elidegeníthetetlen joga” van az urándúsításhoz. A tárgyalások következő fordulójára június 18–19-én kerül sor Moszkvában – közölte csütörtökön Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.