Hátraarc?

Visszavennének Romániában a korrupcióellenes lendületből

Az újonnan hatalomra került balliberális koalíció vezetőit személyesen is sérti a speciális vádhatóság tevékenysége

Rostás Szabolcs (Kolozsvár), 2017. január 11., szerda 12:35, frissítve: szerda 22:56
Victor Ponta volt román kormányfő újságírók gyűrűjében. A vádhatóság két évvel ezelőtt többrendbeli okirat-hamisítás és pénzmosás vádjával bíróság elé állította, ezzel ő lett az első hivatalban lévő román miniszterelnök a rendszerváltás után, aki ellen vádat emelnek
Victor Ponta volt román kormányfő újságírók gyűrűjében. A vádhatóság két évvel ezelőtt többrendbeli okirat-hamisítás és pénzmosás vádjával bíróság elé állította, ezzel ő lett az első hivatalban lévő román miniszterelnök a rendszerváltás után, aki ellen vádat emelnek
Fotó: Alexandru Dobre / MTI

Bizonytalanná vált az ország egyik leghatékonyabb intézményeként nyilvántartott román korrupcióellenes ügyészség (DNA) sorsa a bukaresti hatalomváltás után. A tizenöt évvel ezelőtt a főügyészség keretében, mégis önálló entitásként létrehozott nyomozó hatóság Traian Basescu volt államfő 2004-ben kezdődött, s két ciklusra kiterjedt mandátuma alatt erősödött meg látványosan. Az Európai Unió és az Egyesült Államok által rendszeresen nagyra értékelt ügyészségnek az elmúlt években többtucatnyi parlamenti és önkormányzati képviselőt, minisztert, magas rangú köztisztviselőt sikerült rács mögé juttatnia. A korrupcióellenes ügyészség legnagyobb trófeája egyértelműen Adrian Nastase egykori szociáldemokrata miniszterelnök, akit a DNA kezdeményezte eljárás nyomán két ízben is letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak. A vádhatóság két évvel ezelőtt többrendbeli okirat-hamisítás és pénzmosás vádjával bíróság elé állította Victor Ponta korábbi kormányfőt is, ezzel ő lett az első hivatalban lévő román miniszterelnök a rendszerváltás után, aki ellen vádat emelnek.

 
Laura Kövesi, a DNA vezetője
Fotó: Daniel Mihailescu / AFP
 

A tavaly decemberi parlamenti választásokon aratott győzelme nyomán hatalomra került balliberális koalíció nem titkolt célja visszafogni a DNA lendületén. A vádhatóság egyik legfőbb bírálójának számító Calin Popescu Tariceanu, a bukaresti szenátus liberális elnöke úgy véli, a vádhatóság nem egyszer politikai megfontolásból indít lejárató akciót közszereplők ellen, mégpedig a titkosszolgálatok hathatós közreműködésével. Felülvizsgálatra szorul a DNA tevékenysége az új román kormányt a háttérből irányító képviselőházi elnök, Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártvezér szerint is, akár úgy, hogy a korrupciós bűncselekmények felszámolására szakosodott nyomozó hatóságot egybeolvasztják a főügyészséggel. Amúgy a balliberális koalíció vezetőinek személyes érdekük is fűződik a DNA gyengítéséhez. Tariceanu ellen tavaly hamis tanúzás és bűnpártolás, Dragnea ellen pedig hivatali visszaélésre és okirat-hamisításra való felbujtás miatt emelt vádat az ügyészség, amelynek ráadásul a PSD elnöke – választási csalás miatt kiszabott – két év felfüggesztett börtönbüntetést is „köszönhet”. Ugyanakkor az utóbbi időszakban rendszeresen támadja a korrupcióellenes ügyészséget egykori legfőbb támogatója, Traian Basescu is, aki úgy véli: Laura Kövesi, a DNA vezetője „politikai furkósbottá” alakította a szerinte kihágások sorozatát elkövető hatóságot.

Tény, hogy a vádhatóságot 2013 óta irányító Kövesi pozíciója kissé megrendült az elmúlt hetekben. Bár a bukaresti szakhatóság decemberben megállapította, a DNA vezető ügyésze nem plagizált doktori disszertációjában, de nem tett jót Kövesi renoméjának, hogy kiderült: a dolgozat szakmailag nem túl „velős”. Közben újabb vádak kerültek napvilágra a vádhatóság és a hírszerző szolgálatok állítólagos összefonódásáról. A decemberi választások után ismeretlen helyre távozott, az igazságszolgáltatás elől vélhetően külföldre menekült Sebastian Ghita üzletember-politikus bukaresti hírtelevíziója közvetítésével idén több videoüzenetben is hajmeresztő összeesküvés-elmélettel rukkolt elő. Ezekben a román parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának volt tagja – ellenük több bűnvádi eljárást is folytat a DNA – a többi között azt állítja, hogy a Kövesi és Florian Coldea, a belföldi titkosszolgálat (SRI) helyettes igazgatója működtette „hatalmi pólus” bűnvádi dossziékkal tartja sakkban a kormányt és a parlamentet, és egyebek mellett Victor Ponta exkormányfőt is megzsarolta. A vádak tisztázása érdekében a román koalíció parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgeti, amelynek jelentése bizonyára nem kedvez majd a korrupcióellenes ügyészségnek. Bár Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az új kormány hivatalba lépését üdvözlő levelében a korrupcióellenes küzdelem folytatására kéri Bukarestet, elemzők úgy látják: az EU belső gondjaival, a migrációval és a Trump-adminisztrációval elfoglalt Brüsszel a jövőben kevésbé fogja számon kérni Románián igazságügyi vállalásait.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 11.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása