Átalakítás

Vizsgaidőszak ramadán idején

Albert Enikő (Brüsszel), 2016. január 25., hétfő 20:11
Az iszlám vallás átalakítja a belga iskolarendszert, vagy egyszerű szervezésbeli kérdésről lenne szó? Kell-e segíteni a böjtölő diákoknak, vagy ez már az ország iszlamizálódásának jele?

Napkeltétől napnyugtáig tartó böjt, testi és szellemi megtisztulás annak emlékére, hogy Allah kinyilatkoztatta akaratát Mohamednek. A ramadán embert próbáló időszak valamennyi muszlimnak. Hát még akkor, ha közben a hétköznapok kihívásaival is meg kell küzdeni! Márpedig idén a böjti időszak június elején kezdődik, épp, mint az iskolai vizsgák. Belgiumban az általános iskola első osztályától kezdve minden tanévet több napon át tartó vizsgasorozat zár. Igaz, a ramadán szabályainak betartása csak 14 év felett kötelező, de az ország közel tizedét kitevő muszlimok arányát tekintve ez is jelentős számú diákot érint. Adódik a kérdés: hogyan lehetne segíteni őket abban, hogy – bár korgó gyomorral, de – különösebb hátrány nélkül vizsgázhassanak?

Sokak szerint a felvetés is provokatív: az évtizedek óta kialakult belga vizsgarendnek a muszlim vallási szabályok miatt való megváltoztatását szimbolikus jelentőségűnek gondolják, ahonnan egyenes út vezet Belgium iszlamizálódásához. A Vallóniáért és Brüsszelért felelős oktatási miniszter, Joëlle Milquet belga sajtóértesülések szerint hallani sem akar semmiféle könnyítésről. Ezt erősítette meg saját tapasztalatunk is, a minisztérium többszöri megkeresésünk ellenére sem nyilatkozott az ügyről. Más a helyzet a flamandoknál, különösen a katolikus iskolák esetében. Bár ezek nagyfokú önállósággal rendelkeznek, de amint Willy Bombeektől, a Flamand Katolikus Iskolák Szövetségének szóvivőjétől megtudtuk, iránymutatást készítettek, amelyben arra szólítják fel az igazgatókat, legyenek tekintettel a böjtölő muszlim diákokra, és a nehezebb vizsgákat lehetőség szerint a hét első napjaira, reggelre tegyék. A katolikus iskolákban vallási toleranciájuknak köszönhetően jelentős számú muszlim diák tanul. – A nagyobb muzulmán népességgel bíró városokban, Antwerpenben, Mechelenben vagy Brüsszel egyes kerületeiben ez az arány akár 80-100 százalék is lehet – tudtuk meg a szóvivőtől. A változtatás szimbolikus jelentőségére vonatkozó felvetéseket lesöpörve hangsúlyozta, szervezésbeli kérdésről, emberbaráti cselekedetről van szó csupán.

Vallon politikusok azonban, úgy tűnik, egyre határozottabban lovagolják meg a muszlimokkal szembeni növekvő türelmetlenséget. Erre utal a közelmúltban beterjesztett törvényjavaslatuk is, amely szerint az iskolákban heti két alkalommal az egyes felekezetek által tartott kötelező hittanórák számát vinnék le egy órára. A felszabaduló órában vallástörténetet vagy még inkább szociális együttélést tanítanának. A hivatalos magyarázat szerint az emberek életében úgyis egyre csökkenő mértékben van jelen a vallás, ám közben egyértelmű a mögöttes cél: a muzulmán diákok vallási szabályaik helyett inkább a békés egymás mellett élésből szerezzenek jártasságot. Kérdés, ha a hittanórák államilag felügyelt tematikája helyett a muszlimok gyermekeik vallásoktatását egyre inkább az imámokra bízzák, azzal valóban célt érnek-e a vallon szocialisták.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 25.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása