A szavazatok végső összesítéséből kiderült, hogy a szlovák parlament 150 képviselői székén 6 pártnak kell osztoznia. A választásokat több mint egymillió 134 ezer szavazattal nyerte az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD). A Smer a választók voksainak 44,41 százalékát szerezte meg, így a pártnak 83 képviselője lesz a 150 fős szlovák parlamentben.

„Az Európai Unió számíthat a Smerre, mert Szlovákia célja Európában élő és Európában élni akaró kis országként az euróövezet és az euró mint erős európai pénz fenntartása” – hangoztatta Robert Fico pártja székházában. „Programunk határozottan Európa-párti” – hangsúlyozta. A szlovák politikus terveiről bővebben ide kattintva olvashat.

A második legjobb eredményt a szavazatok 8,82 százalékát megszerző, Ján Fígel vezette jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) érte el, 16 képviselői mandátumot biztosítva magának a törvényhozásban.

A harmadik helyen az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselő párt végzett a leadott voksok 8,55 százalékával, ez számukra 16 képviselői széket jelent.

A Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák–magyar pártra 176 ezren adták le szavazatukat, s így a voksok 6,89 százalékával a negyedik helyen végzett, 13 parlamenti mandátumhoz jutva. A párt a 2010-es eredményhez képest közel 30 ezer vokssal kapott kevesebbet. A szavazatok 5,88 százalékát, s ezzel 11 mandátumot szerezve a hatodik helyen sikerült bejutnia a törvényhozásba a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártjának Richard Sulíkkal az élén.

6,09 százalékos támogatottságot szerezve, ötödikként jutott a parlamentbe a Mikulás Dzurinda vezette jobboldali konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt (SDKÚ-DS), nekik 11 parlamenti széket sikerült szerezniük.

Ivan Gasparovic szlovák elnök bejelentette, hogy a választáson a szavazatok 44,41 százalékát elnyert Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) pártot bízza meg a kormányalakítással. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem akarok bizonyos más politikai pártokkal” is beszélni – tette hozzá az államfő.
Amennyiben a Smer nem találna koalíciós partnert, egyedül is képes kormányt alakítani.
Az elnök hangsúlyozta azt az óhaját, hogy a kormány stabil legyen. Felszólította a leendő kormányt, működjön együtt az ellenzéki pártokkal, és ne törölje el a korábbi kabinet sikeresnek bizonyult intézkedéseit. Gasparovic emlékeztetett arra a korábbi kijelentésére, miszerint Szlovákiának a jobb- és a baloldal közös kormányára lenne szüksége.

Akiknek nem sikerült

A Berényi József vezette Magyar Koalíció Pártjának nem sikerült bejutnia a parlamentbe. Az MKP mintegy 109 ezer szavazatot kapott, s a voksok 4,28 százalékát megszerezve maradt a parlamenten kívül. A szavazatszám lényegében megegyezik a 2010-es választáson szerzett voksok számával.

Az esélyesnek tartott pártok közül nem sikerült bejutnia a törvényhozásba a szlovákiai politikai spektrum jobb szélén elhelyezkedő, Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS), amely a szavazatok 4,55 százalékát kapta. Nem sikerült bejutnia a törvényhozásba a felmérések alapján szintén bejutásra esélyesnek tartott, 99% nevet viselő pártnak sem, amely a voksok 1,58 százalékát nyerte el.

Nem volt negatív rekord

A voksoláson való részvételi arány a várakozások ellenére nem döntött negatív rekordot, sőt a mostani voksoláson néhány tized százalékkal magasabb volt a részvételi arány, mint 2010-ben. Ez 59,11 százalékos részvételi arányt jelent.

A legmagasabb választási részvétel a zsolnai járás szavazóköreiben volt, meghaladta a 66 százalékot. A legalacsonyabb részvételi arányt a magyarok lakta déli régió 4 járásának szavazóköreiben mutatták ki. A legalacsonyabb részvételi arány a tőketerebesi járásban (50,24 százalék) volt, ezt a rimaszombati (52,39 százalék) és a komáromi (52,40), illetve a losonci (52,47 százalék) járás részvételi aránya követte. A statisztikai hivatal által működtetett hivatalos honlapon közölt eredmények szerint a leadott voksok közül több mint 42 ezer szavazat volt érvénytelen, ez a leadott szavazatok több mint 1,6 százalékát jelenti.

Fennakadások nélkül zajlottak le az előre hozott parlamenti választások

Nem érkezett olyan jelentés, amely a választási eredmények meghamisítására irányuló igyekezetről és a szavazás megzavarásáról szólt volna. A választások menetének eredeti forgatókönyvétől csak egy esetben kellett eltérni. Ennek az volt az oka, hogy az egyik választókörben a reggel hét órai kezdés helyett néhány perccel később nyitották meg a szavazóhelyiséget.

A Központi Választási Bizottsághoz mintegy 50-60 panasz érkezett, ezek jelentős része arra vonatkozott, hogy a panaszosok személyi vagy választói igazolvány nélkül, például jogosítvánnyal szerettek volna választani.

A szlovákiai parlamenti választásokon azok a határon túl élő szlovákok is szavazhattak, akik szlovák állampolgársággal igen, de állandó szlovákiai lakhellyel nem rendelkeznek. Velük ellentétben nem élhettek szavazati jogukkal azok a szlovákiai magyarok, akiket magyar állampolgárságuk nyilvános felvállalását követően a szlovák állampolgársági törvény értelmében megfosztottak szlovák állampolgárságuktól, és így nevük nem szerepelt a választói névjegyzékben.

Léván és Komáromban több olyan személy is megpróbálta leadni szavazatát, kiknek neveit törölték a választási jegyzékből – erősítette meg több, a szlovák állampolgárságot elvesztő szlovákiai magyar részvételi szándékát Nyilfa Péter. Hozzátette: „Az urnabizottságok több esetben jegyzőkönyvezték is az érintettek ezzel kapcsolatos panaszát.”

Révkomáromban sem Boldoghy Olivért, sem Fehér Jánost nem engedték szavazni. Erről szóló írásunkat itt olvashatja.

Szlovákiában azt követően tartottak előre hozott parlamenti választásokat, hogy 2011 októberében Iveta Radicová jobbközép kormánya gyakorlatilag megbuktatta önmagát, mert az eurómentőöv elfogadásáról szóló szavazást a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással kötötte össze. A bizalmi szavazáson akkor csak 55 képviselői voksot kapott a kabinet.

Magyarország nyitott a párbeszédre

A magyar Külügyminisztérium nyitott az intenzív párbeszédre, bízik a sikeres együttműködésben, kész a szlovákiai magyar közösség sorsát érintő nyitott kérdések megtárgyalására – közölte a tárca sajtófőosztálya. A Külügyminisztérium úgy fogalmazott: a Szlovák Köztársaság választói által egyértelműen kinyilvánított akarat folytán minden esély megvan arra, hogy olyan erős támogatottságú kormány alakuljon Szlovákiában, amely képes a politikai ígéretek és megállapodások érvényre juttatására.

Mint hozzátették, a minisztérium nyitott az intenzív párbeszédre és reméli, hogy az elmúlt években tapasztalt biztató együttműködés, a közös regionális, infrastrukturális és energetikai projektek folytatódni fognak. „Készek vagyunk a szlovákiai magyar közösség sorsát érintő nyitott kérdések megtárgyalására” – olvasható a közleményben.