Izlandot illetően úgy foglaltak állást a képviselők, hogy kívánatos lenne a szigetország mielőbbi uniós csatlakozása. Macedónia ügyében azt szorgalmazták, hogy ezzel a nyugat-balkáni országgal mielőbb kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások. Bosznia-Hercegovina tekintetében az EP-határozatban aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy csak nagyon csekély haladás történt az integrációhoz szükséges reformok terén.

Macedónia 2005 óta EU-tagjelöltnek számít, de mindmáig nem kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat, mert Görögország – amelynek szintén van egy Macedónia nevű tartománya – ezen a néven nem hajlandó elfogadni a volt jugoszláv tagköztársaságot. Amíg az elnevezés kérdésében nem jutnak dűlőre, addig a görögök nem engedik közelebb Macedóniát se az EU-hoz, se a NATO-hoz.

A vitában Schöpflin György fideszes EP-képviselő megbocsáthatatlannak nevezte, hogy a névvitát egy EU-tagállam a csatlakozási tárgyalások megkezdésének akadályozására használja fel. „Az elnevezést nem látom a koppenhágai (EU-csatlakozási) kritériumok között. Ráadásul ez a vita az egész bővítési folyamatot teszi szégyenteljessé. Épp itt az ideje a megoldásnak” – hangsúlyozta Schöpflin.

Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szerint a macedón állampolgárok mára elkezdték elveszíteni az európai integrációba vetett hitüket, és ez „utat nyitott a nacionalista, populista kormányzás felé”.

„Az Európai Unió azonban nem engedheti, hogy a demokrácia lebontása, a kisebbségi jogok semmibevétele következmények nélkül maradjon. A fővárosban, illetve az északnyugati, albánok által lakott részeken tapasztalható erőszak nemcsak Macedóniát, de az egész régiót, az EU teljes nyugat-balkáni szomszédságát destabilizálhatja” – figyelmeztetett az MSZP-s politikus.