„Hiteles forgatókönyv”

Az Európai Központi Bank elnöke szerint Görögországnak az euróövezetben kellene maradnia, miközben a lehetséges görög eurótávozás kérdése nem olyan ügy, amelyben az EKB-nak kellene döntenie.

Mario Draghi egy frankfurti konferencián úgy nyilatkozott, hogy az EKB számára "erős preferencia" Görögország euróövezetben maradása. Mivel az uniós szerződés nem mond semmit a kiválásról, ez nem olyan kérdés, amelyben az EKB-nak kellene döntenie - jelentette ki Draghi. Már "hiteles forgatókönyv" Görögország távozása az euróövezetből, és az is valószínű, hogy ennek bekövetkezte esetén a valutaunió felbomlási folyamata nem állna meg itt - vélekedtek szerdai helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

Nem változtatnak a feltételeken

Nincs mód arra, hogy megváltoztassák a 130 milliárd eurós görög mentőcsomaghoz kapcsolódó feltételeket – szögezte le korábban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Brüsszelben összehívott szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján. Barroso szerint Görögországnak az EU-ban és az euróövezetben kell maradnia, és nem létezik az uniós mentőprogramnál kevésbé fájdalommentes kiút a helyzetből. A görög lakosságnak – hangsúlyozta – az alternatívákat és a várható következményeket illetően a teljes ténybeli tájékozottság birtokában kell majd döntenie az újabb választásokon az ország jövőjéről.

Barroso szerint Athénban olyan kormányra van szükség, amely képes újra bizalmat ébreszteni. „Azt akarjuk, hogy Görögország a család tagja maradjon. (...) A végső választ azonban arra, hogy az euróövezetben marad-e, magának Görögországnak kell megadnia” – mondta Barroso, és hozzátette: „természetesen teljes mértékben tiszteletben fogjuk tartani a görög nép döntését”.

Az előírt takarékossági intézkedésekhez – fejtette ki Barroso – a majdan felálló új görög kormánynak is tartania kell magát, hiszen nem csupán Görögország, hanem egész Európa szavahihetőségéről van szó. „Őszintén szólva, nem fogja javítani sem a görögországi, sem általában az euróövezeten belüli helyzetet, ha az az üzenet, hogy nem ragaszkodunk a kötelezettségvállalásainkhoz” – fogalmazott az uniós intézmény vezetője. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy további olyan intézkedésekben állapodjanak meg, amelyek ösztönzőleg hatnak a gazdasági növekedésre.

Ezen lehetséges intézkedésekről konkrétumokat egyelőre nem akart mondani Barroso. „Ezekről még tárgyalni kell, mindenesetre lehetséges a növekedési intézkedések kidolgozása és bevezetése. Tudjuk, hogy milyen nehéz a helyzet Görögországban” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

A politikusok abban is megállapodtak, hogy Panajotisz Pikramenoszt, a közigazgatási bíróság vezető bíráját nevezik ki ügyvezető miniszterelnöknek, aki a szavazásig áll majd a kormány élén. A görög ügyvezető kormány nem hozhat olyan döntéseket, amelyek bármire is köteleznék a választások után megalakuló majdani kormányt.

Az alkotmány értelmében csütörtökön kell összeülnie a május 6-án megválasztott parlamentnek. A képviselők eskütétele után a ház valószínűleg már pénteken vagy szombaton feloszlatja önmagát. Kedden kudarcot vallott az utolsó kísérlet is arra, hogy a május 6-i előre hozott választások nyomán új kormányt alakítsanak Görögországban. A pártvezetőkkel tartott egyeztetésen megbukott az államfőnek az a javaslata, amely szakértői kormány megalakítását célozta.

Merkel és Hollande keddi találkozójukon egyaránt aláhúzta, hogy Görögország euróövezeti tagságának megtartását szeretnék. Merkel hozzátette: maguk a görögök is azt szeretnék, hogy hazájuk a közös európai fizetőeszközt használó uniós tagállamok között maradjon. Berlin és Párizs hajlandó támogatást nyújtani ehhez, akár „pótlólagos gazdaságösztönző" lépésekkel is, ha Athén ezt igényeli. Ugyanakkor a görög félnek be kell tartania a nemzetközi pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó megállapodást – szögezte le.

Roham a bankokban

Közben Görögországban a lakosság növekvő mértékben veszi ki a bankokból euróban tartott készpénzét, nyilvánvalóan attól való félelmében, hogy az ország euróövezetből történő esetleges távozása drasztikus pénzromlást von maga után.

A görögök a hét egyetlen napján egymilliárd euróval csapolták meg bankszámláikat. Egyelőre nem állnak ugyan hosszú sorok a pénztárablakok előtt, de a bankoknak komoly nehézségeik vannak. Papuliasz elnök figyelmeztette a pártok vezetőit, hogy veszedelmes folyamatok indulhatnak el, és a betétesek nagy összegeket vesznek ki az automatákból vagy utalnak át külföldi számlákra. A polgárok nagy összegű készpénzt tartanak otthon, attól tartva, hogy ha az ország elhagyja az euróövezetet, az ismét bevezetendő drachma értéke rohamosan csökkenni fog.

Hétfőn, amikor drámai tárgyalások folytak a pártok közt a kormányalakításról, bankárok szerint 900 millió eurónyi magánbetétet számoltak fel. A görög központi bank adatai szerint a bankoknál elhelyezett magánbetétek a 2010 januári 195 milliárd euróról idén márciusig 140 milliárdra csökkent. Korábbi jelentések szerint a görög pénzintézeteket 50 milliárd euró értékben kell feltőkésíteni. Ebből 25 milliárd áll rendelkezésre az EU pénzügyi stabilitási alapjából (EFSF), és ebből 18 milliárdot a görög állami televízió szerdai értesülése szerint átutalnak a bankoknak.

Merénylet egy német uniós hivatalnok ellen

Szélsőbaloldali szervezet követte el azt a támadást, amelynek célpontja egy magas rangú német EU-hivatalnok feleségének gépkocsija és potsdami lakóháza volt – írta szerdán a Die Welt.

Horst Reichenbach az Európai Unió görögországi szakértőcsoportját vezeti. Feladatai közé tartozik, hogy segítséget nyújtson az athéni kormánynak egy hatékony közigazgatás létrehozásában és a Brüsszel által folyósított strukturális pénzalapok hasznosításában.

A merénylők felgyújtották a politikus feleségének BMW gépkocsiját, és festékpalackokat vágtak házának falához. A tett elkövetéséről beszámoló levélben egy magát „Lukanikosz barátainak” nevező csoport azt írta, hogy az akció Reichenbachnak szóló figyelmeztetés volt. Arra hivatkoznak, hogy az Európai Unió által kikényszerített takarékossági lépések nyomán „rendkívül nehézzé vált” a görög lakosság élete. Egyúttal megfenyegetik az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank képviselőiből álló trojka tagjait.

Lukanikosz – írja a Die Welt – egy „kóbor kutya”, amely rendszeresen feltűnik a megszorító intézkedések ellen szervezett athéni tüntetéseken.