Boldoghy Olivért és Fehér Jánost sem engedték szavazni Révkomáromban. Bővebben>>>

A Magyar Koalíció Pártja (MKP), Berényi Józseffel az élén a 2010-es választásokon elért 4,3 százaléknál ugyan jobban szerepelt, de a választók az MKP-ra most leadott voksainak százalékaránya – 4,52 százalék – ezúttal sem lett elegendő a törvényhozásba való bejutáshoz. A mostani már a második egymást követő parlamenti választás, amelyen a Most-Híd bejut a pozsonyi törvényhozásba, az MKP viszont nem.

Ezzel szemben megalakulása óta a legfényesebb győzelmét aratta a hét végi parlamenti választásokon Robert Fico volt kormányfő pártja, a választók voksainak 44,85 százalékát megszerző baloldali Smer-SD, amely így 84 mandátumot szerzett a 150 fős szlovák parlamentben. Ez az eredmény Robert Fico számára az egypárti kormányzást is lehetővé teszi, de ennek a forgatókönyvnek a megvalósítását a Smer elnöke a választások előtt többször is elutasította.

Hat bejutó

A szavazatok összesítése alapján az újonnan felálló szlovák parlamentbe hat párt jutott be. A Smer-SD után a legjobb eredményt a szavazatok 8,76 százalékát megszerző Ján Fígel vezette, jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) érte el. A KDH a 16 mandátummal járó eredménnyel átvette a vezető jobboldali párt szerepét a szlovákiai politikai palettán. A harmadik helyen az előző választásokon a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) listáján a törvényhozásba bejutott, Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) párt végzett a voksok 8,46 százalékával, ez számukra 16 képviselői széket jelent.

Fico elsöprő győzelmet aratott
Fico elsöprő győzelmet aratott

5,79 százalékot szerezve beküzdötte még magát a parlamentbe az utóbbi hetekben többször is a bejutási küszöb alatt mért Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt (SDKÚ–DS). A kétszeres exminiszterelnök Mikulás Dzurinda pártja jobb időket is megért már, hiszen eddig rendszerint két számjegyű eredményeket ért el, ám a főként az ő kormányát érintő – korrupciós és lehallgatási – Gorilla-botrány miatt sokan még így is jó eredménynek tartják, hogy most sikerült 11 parlamenti széket szereznie. A választói szavazatok 5,56 százalékát és ezzel tíz mandátumot szerezve bejutott a törvényhozásba a 2010-es választásokon szintén nagyobb sikert arató, liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) párt Richard Sulíkkal az élen.

Az utóbbi hónapok közvélemény-kutatásai által esélyesnek tartott pártok közül nem került be a parlamentbe a szlovákiai politikai spektrum jobb szélén elhelyezkedő, Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt, amely a szavazatok 4,62 százalékát tudhatja magáénak. Nem jutott be a felmérések alapján szintén bejutásra esélyesnek tartott 99 % nevet viselő párt sem, amely a voksok 1,6 százalékát nyerte el.

Rossz a magyaroknak

A parlamentbe jutott pártok vezetői többnyire elégedetten, míg a törvényhozáson kívül maradtak csalódottan fogadták az eredményeket. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke az eredmények kapcsán úgy nyilatkozott az MTI-nek: kissé csalódott, mert 5 százalék fölötti eredményre számítottak. Elmondása szerint ha közösen indultak volna (a Most-Híddal), a második legerősebb pártként lehetnének a parlamentben. Rámutatott: az MKP tett ennek irányába lépéseket, de elutasításba ütközött. Hozzátette: a választások eredményeinek ilyen alakulása nemcsak az MKP számára jelent rossz kimenetelt, de a Szlovákiában élő magyarság számára is, amelyre nehéz évek várnak.

Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a kampány minden nehézsége ellenére pozitívnak értékelte a párt által elért eredményeket. Elmondta: leülnek tárgyalni a Smerrel, de véleménye szerint Robert Fico pártjának nincs szüksége koalíciós partnerre. Hozzátette: el tudják képzelni az együttműködést a Smerrel. A győztes Smer elnöke, Robert Fico és párt vezetésének több tagja a párt központjában összegyűlt újságírók előtt, énekléssel és tánccal ünnepelte meg a győzelmet. Az ünneplést követő sajtótájékoztatón a Smer elnöke elmondta: titkos vágya teljesült azzal, hogy több mint egymillió szavazatot sikerült szerezniük. Hozzátette: mindegyik parlamenti párttal tárgyalni fognak a koalíciós együttműködés lehetőségeiről.

A 2012-es szlovákiai parlamenti választások hivatalos végeredményeinek bejelentését vasárnap délre ígérte a központi választási bizottság.

Szlovákiában március 10-én azt követően tartottak előre hozott parlamenti választásokat, hogy 2011 októberében Iveta Radicová kormánya gyakorlatilag megbuktatta önmagát azt követően, hogy az euróövezeti mentőöv elfogadásáról szóló szavazást a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással kötötte össze. A bizalmi szavazáson akkor csak 55 támogató voksot kapott a kabinet.

A magyar névről is szavaztak

Pereden (Tesedíkovo) eredményes, míg Gútán (Kolárovo) érvénytelen volt a parlamenti választásokkal egy időben zajló népszavazás; az ott élők a két felvidéki település eredeti, magyar nevének visszaállításáról szavazhattak. Borsányi Gyula, Pered polgármestere elmondta: a népszavazáson a választásra jogosultak 64,47 százaléka vett részt. A 2049 szavazóból 1341 támogatta a település 700 éves történelmi nevének visszaállítását, ami a leadott voksok 65,45 százalékának felel meg. A döntést még az új szlovák kormánynak is jóvá kell hagynia.

Gútán érvénytelenül zárult a város nevének visszaállítására tett kísérlet, a referendumon részt vevők száma nem érte el a 40 százalékot sem. A szlovák törvény szerint érvényesnek akkor minősíthető a népszavazás, ha a választásra jogosultak minimum fele az urnákhoz járul. Gútán a referendumon részt vevők 66,41 százaléka támogatta a névváltoztatást, 33,59 százaléka ellenezte. A település történetében ez volt a második népszavazás a város eredeti nevének visszaadásáról, az elsőt még 1992-ben rendezték meg. Bár akkor a Gúta megnevezés elsöprő többséget kapott, a népszavazás eredményeit mégsem vette figyelembe az akkori kormány.

1948-ban az akkori Csehszlovákia közigazgatásának döntése alapján több mint hétszáz, magyar és német nevű település kapott, új hivatalos megnevezést. Köztük, Pereddel és Gútával együtt mintegy húsz olyan is volt, amelyet szlovák történelmi személyiségekről neveztek el. Ezek a települések néhány kivétellel államnyelven mindmáig ezt a megnevezést kénytelenek használni.