Kovács András
Kovács András

Nyolc év után távozhat a hatalomból a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a vasárnapi parlamenti választáson. Az eddigi kormánypárt népszerűtlensége két okból fakad: nem volt képes gátat szabni az egyre elhatalmasodó korrupciónak, amibe a 2007-es győztes Ivo Sanader is belebukott, valamint a gazdaság két éve recesszióban van. A négy évvel ezelőtti választáson a HDZ a voksok 36,6 százalékát szerezte meg, míg a szociáldemokraták (SPD) 31,2 százalékot kaptak. A HDZ sikerében alapvető fontossága volt a határon túlról érkező szavazatoknak, amelyek túlnyomó többsége a jobbközép erőt támogatta.
























A hatalmon maradt pártok folytatták a tárgyalásokat az Európai Unióval, és a Szlovéniával való megállapodást követően elérhető közelségbe került a tagság. A magyar soros európai tanácsi elnökség végéig, 2011. június 30-ig sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, így 2013. július elsejétől Horvátország az európai család tagjává válhat. Az országban várhatóan jövőre népszavazást rendeznek az uniós csatlakozásról. Jelenleg 57 százalék a belépést támogatók aránya, 36 százalék ellenzi.

Komoly botrányba keveredett a miniszterelnök

A kormánypárt visszaesését már a 2009 májusában megtartott önkormányzati választások is jelezték, ahol az SPD több nagyvárost is elhódított Zágráb és Rijeka mellett. Sanader 2009. július 1-jén mondott le a miniszterelnöki székről, őt Jadranka Kosor követte. Kosor kemény harcot hirdetett a korrupció ellen, aminek az egyik áldozata lett Sanader is. A volt miniszterelnököt tavaly decemberben Salzburg közelében fogták el, majd júniusban kiadták Horvátországnak. Az ellene eddig felhozott két vádpontot egyben tárgyalja a bíróság. Az egyik vád szerint tízmillió eurós kenőpénzt kapott a Moltól azért, hogy a magyar olajvállalatot előnyös helyzetbe hozza a horvát INA privatizációjánál.



A kormánypárt belső válsága mellett az ellenzék a korábbiaknál sokkal jobb állapotban várja a voksolást. A Kukurikú nevű politikai szövetséget az SDP, a liberális Horvát Néppárt-Liberális Demokraták (HNS-LD), az Isztriai Demokrata Szövetség (IDS), valamint a Horvát Nyugdíjasok Pártja (HSU) részvételével alapították meg. A szövetség az elnevezést onnan kapta, hogy a pártvezetők, Zoran Milanovic (SDP), Radimir Cacic (HNS), Ivan Jakovcic (IDS) és Silvano Hrelja (HSU) 2009 júliusában a Kukurikú étteremben találkoztak első ízben.

A magyarok is ringbe szállnak

Az Ipsos Plus intézet felmérése alapján a HDZ a választók 19 százalékának a szavazataira számíthat, míg a Kukurikú szövetség jelöltjeire 37,5 százalék készül szavazni. A Jutarnji List tekintélyes napilap felmérése is hasonló arányokat mutat, vagyis a 151 tagú törvényhozásban a balközép 83 mandátumot szerez meg, ami bőven elegendő a kormányalakításhoz. A harmadik erő várhatóan a munkáspárt lesz, amely egy szélsőbaloldali-populista erő, ők hét mandátumra számíthatnak.



A választáson két magyar párt indít jelöltet a magyar népcsoport egyetlen képviselői mandátumáért, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) mellett a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ). Horvátországban mintegy 14 ezer magyar jogosult arra, hogy szavazzon a jelöltekre. A választópolgároknak előzetesen jelezniük kell, hogy a nemzetiségi listára kívánnak-e szavazni, vagy a többségi, horvát szavazókkal együtt vesznek részt a december 4-i választáson.