Kovács András
Kovács András

A román külügyminiszter szerint Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral. A román közszolgálati televízió TVR International csatornáján közvetített interjúban a riporter kérdésére Corlatean kijelentette, hogy Magyarország másképpen viszonyul a román kisebbséghez, mint Románia a magyarhoz. „Másképpen negatív értelemben” – pontosított a miniszter.

Hozzátette, már a kilencvenes évek óta megannyi problémát jeleztek Budapestnek, mint például a román kisebbség parlamenti képviseletének biztosítását, ami azóta sem oldódott meg – írja az MTI. A külügyminisztert vélhetően nem tájékoztatták arról, hogy a parlament többek között tavaly fogadta el az új választási törvényt, amelynek értelmében 2014-től a hazánkban élő nemzetiségek is képviseltethetik magukat az új Országgyűlésben. Fontos azt is megemlíteni, hogy jelenleg 71 megválasztott román kisebbségi önkormányzat működik, ebből 22 Békés megyében, míg 17 Budapesten.  

Teljes körű oktatás

A miniszter szerint a budapesti kormányok nem nyújtanak elég segítséget, vagy csak mímelik a segítségnyújtást ahhoz, hogy a magyarországi román közösség megőrizhesse kulturális identitását. Magyarországon már az 1990-es években 10 óvodában, 5 kétnyelvű, 6 nyelvoktató általános iskolában és egy középiskolában körülbelül 1000 tanuló részesült román nyelvoktatásban. Óvónőképzés Szarvason, tanítóképzés Békéscsabán, tanárképzés Szegeden és Budapesten folyik.

Az erdélyi magyarság háttérbe szorítását szolgálta volna az úgynevezett régiósítás, amely szerint a többségében magyarlakta megyéket román többségű egységekhez csatolták volna. A terv egyelőre lekerült a napirendről, de Victor Ponta miniszterelnök július 21-én arról beszélt, hogy jövőre meg kell állapodniuk a román pártoknak a régiósításról, amely 2014-től léphet hatályba.

Jelenleg 14 településen folyik román nemzetiségi óvodai nevelés, általános iskolai oktatás. Román nemzetiségi képzésben közel 1500 gyermek részesül. A legnagyobb magyarországi román oktatási intézmény, a Gyulai Román Gimnázium valamennyi évfolyamán párhuzamos osztályok alakultak. A Magyarországi Román Ortodox Egyház 20 településen 21 parókiát működtet. Gyula városában található székhellyel püspökség irányítja az egyházi életet.

Nekimentek a magyar karnak

Ezzel szemben az áprilisban hatalomra került szociálliberális (USL) kormány első intézkedése volt, hogy megtagadta a magyar nyelvű intézetek felállítását a Marosvásárhelyi Orvos és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Mint arról az mno.hu beszámolt, a 2011. január 1-jén hatályba lépett új román oktatási törvény szerint a MOGYE-n – akárcsak a BBTE-n és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen – önálló magyar intézeteknek kellett volna megalakulniuk. A másik két egyetemmel ellentétben az orvosi egyetem román oktatói megtagadták a törvény előírásainak alkalmazását. Ezután politikai síkra terelődött az ügy.

Magyarországra támadt a román külügyminiszter
Magyarországra támadt a román külügyminiszter

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nyomására a Mihai Razvan Ungureanu vezette volt román kormány kiadott egy határozatot, amely önálló magyar és angol nyelvű kar létrehozásáról rendelkezett. Ezt a kormányrendeletet az egyetem megtámadta a bíróságon, amely felfüggesztette azt. Az USL úgy került hatalomra, hogy április végén megbuktatta az Ungureanu-kormányt bizalmatlansági indítvány benyújtásával, amiben egyebek között a MOGYE ügye is szerepelt.

Golfütővel támadtak

A bánásmód kapcsán érdemes arról is megemlékezni, hogy Nagyváradon augusztus 2-án két romániai magyar fiatalt bántalmaztak azért, mert magyarul beszéltek. Az incidensben a támadók azt mondták nekik, hogy Romániában beszéljenek románul, vagy költözzenek el onnan. Ezt követően többször megrúgták, illetve megütötték őket egy fémből készült golfütővel. Az eset etnikai jellegét bizonyítja az is, hogy a három román fiatalt elengedték.