Mint arról korábban beszámoltunk, diplomáciai értesülés szerint David Cameron brit miniszterelnök olyan követelésekkel állt elő az EU-csúcson, amelyeket a németek és a franciák nem fogadnak el, így azonban London nem akar hozzájárulni az EU-alapszerződés módosításához.

A kötetlen munkavacsorával kezdődött kétnapos európai uniós csúcstalálkozón éjszakába nyúlóan vitatták azokat az újabb lépéseket, amelyet az euróövezeti stabilitás növelése, a piaci bizalom visszaszerzése érdekében tehetnek. A tárgyalások alatt kiszivárogtatott végkövetkeztetés-tervezet magában foglalja a 17 euróövezeti ország állam- és kormányfőjének nyilatkozatát, amelyben – a korábbi csúcstalálkozókon elhatározott intézkedések megerősítése mellett – egyebek között szorosabb pénzügyi együttműködés, nagyobb pénzügyi fegyelem, automatikusabb szankcionálási lehetőségek mellett foglalnak állást.

A tervezet a bruttó össztermékhez képest mindössze fél százalékra csökkentené az általában megengedett strukturális hiány mértékét, amelytől csak a hosszú távú fenntarthatóság jegyében, kivételes gazdasági nehézségek idején vagy alacsony belső államadósság mellett lehetne eltérni. Másfelől ha a deficit elérné a 3 százalékot, „automatikus következményeket” vonna maga után, bár ezt a tagországok pénzügyminiszteri tanácsa többségi döntéssel megakadályozhatná.

Az unión belüli versenyképességi különbségeket nevezte a mostani euróválság egyik fő okának a Policy Solutions csütörtök esti budapesti rendezvényén Róna Péter közgazdász, aki szerint ezt pénzügyi eszközökkel nem lehet kezelni. Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere úgy látja, az országokon belüli leértékelések jelenthetik a kiutat.

A kiszivárogtatott szöveg megerősíti azt a szándékot is, hogy az állandó euróövezeti stabilitási mechanizmus bevezetését a jövő év közepére előrehozzák, miközben még egy évig helyén marad a jelenlegi, átmeneti eszköz is. A mechanizmus részévé válna a bankok tőkeemelésének támogatása szükség esetén. Közvetve megerősíti a tervezet azt is, hogy a magánhitelezőkkel szembeni államadósság leírására vonatkozó kérés egyszeri eset volt, Görögország után más tagállam esetében nem kerülhet szóba.

Német diplomáciai források a szöveg nyilvánosságra kerülése után szinte azonnal jelezték, hogy a tervezet több elemével nem értenek egyet, de a tárgyalások folytatódnak mindezekről a részletekről. A mostani találkozót az előzetes nyilatkozatok szerint többen az egyik utolsó lehetőségnek tekintik az euróövezet belátható időn belüli stabilizálására. Az „igazság pillanata” lehet abból a szempontból is, hogy lesz-e szakadás az eurózóna országai és az azon kívüli tagállamok között.

A csütörtök éjjel összeállított tervezet szerint Szerbia EU-tagjelölti státusának megadásáról csak jövő márciusban születne döntés. Erről a kérdésről azonban az állam- és kormányfők csak mostani találkozójuk végén, a tervek szerint péntek délután tárgyalnak érdemben.