Még közelebb jutottak a gazdasági unióhoz Brüsszelben?

PR, 2011. december 9., péntek 00:00, frissítve: péntek 00:00
Újabb lépéseket tesznek egy tényleges gazdasági unió kialakításának irányában az euróövezeti országok kormányai – derül ki a miniszterelnökök brüsszeli találkozójáról kiadandó közös nyilatkozat tervezetéből.

Mint arról korábban beszámoltunk, diplomáciai értesülés szerint David Cameron brit miniszterelnök olyan követelésekkel állt elő az EU-csúcson, amelyeket a németek és a franciák nem fogadnak el, így azonban London nem akar hozzájárulni az EU-alapszerződés módosításához.

A kötetlen munkavacsorával kezdődött kétnapos európai uniós csúcstalálkozón éjszakába nyúlóan vitatták azokat az újabb lépéseket, amelyet az euróövezeti stabilitás növelése, a piaci bizalom visszaszerzése érdekében tehetnek. A tárgyalások alatt kiszivárogtatott végkövetkeztetés-tervezet magában foglalja a 17 euróövezeti ország állam- és kormányfőjének nyilatkozatát, amelyben – a korábbi csúcstalálkozókon elhatározott intézkedések megerősítése mellett – egyebek között szorosabb pénzügyi együttműködés, nagyobb pénzügyi fegyelem, automatikusabb szankcionálási lehetőségek mellett foglalnak állást.

A tervezet a bruttó össztermékhez képest mindössze fél százalékra csökkentené az általában megengedett strukturális hiány mértékét, amelytől csak a hosszú távú fenntarthatóság jegyében, kivételes gazdasági nehézségek idején vagy alacsony belső államadósság mellett lehetne eltérni. Másfelől ha a deficit elérné a 3 százalékot, „automatikus következményeket” vonna maga után, bár ezt a tagországok pénzügyminiszteri tanácsa többségi döntéssel megakadályozhatná.

Az unión belüli versenyképességi különbségeket nevezte a mostani euróválság egyik fő okának a Policy Solutions csütörtök esti budapesti rendezvényén Róna Péter közgazdász, aki szerint ezt pénzügyi eszközökkel nem lehet kezelni. Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere úgy látja, az országokon belüli leértékelések jelenthetik a kiutat.

A kiszivárogtatott szöveg megerősíti azt a szándékot is, hogy az állandó euróövezeti stabilitási mechanizmus bevezetését a jövő év közepére előrehozzák, miközben még egy évig helyén marad a jelenlegi, átmeneti eszköz is. A mechanizmus részévé válna a bankok tőkeemelésének támogatása szükség esetén. Közvetve megerősíti a tervezet azt is, hogy a magánhitelezőkkel szembeni államadósság leírására vonatkozó kérés egyszeri eset volt, Görögország után más tagállam esetében nem kerülhet szóba.

Német diplomáciai források a szöveg nyilvánosságra kerülése után szinte azonnal jelezték, hogy a tervezet több elemével nem értenek egyet, de a tárgyalások folytatódnak mindezekről a részletekről. A mostani találkozót az előzetes nyilatkozatok szerint többen az egyik utolsó lehetőségnek tekintik az euróövezet belátható időn belüli stabilizálására. Az „igazság pillanata” lehet abból a szempontból is, hogy lesz-e szakadás az eurózóna országai és az azon kívüli tagállamok között.

A csütörtök éjjel összeállított tervezet szerint Szerbia EU-tagjelölti státusának megadásáról csak jövő márciusban születne döntés. Erről a kérdésről azonban az állam- és kormányfők csak mostani találkozójuk végén, a tervek szerint péntek délután tárgyalnak érdemben.

Forrás: MTI
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása