Kovács András
Kovács András
Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint a romániai magyarok alacsony részvételi aránya azt mutatja, hogy ez a közösség inkább Basescu oldalán áll, és nem tud „posztkommunista” politikai erőket támogatni. Nemes szerint az EMNP-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) a népszavazásról való távolmaradásra vonatkozó buzdítása is hatott a választókra.

A romániai központi választási iroda hétfőn 10 órakor közölt részeredményei szerint eddig a szavazókörzetek 97,52 százalékának az eredményeit összesítették, a 18 548 hazai és külföldi szavazókörzet közül 18 089-ben fejeződött be a szavazatszámlálás. 8 297 135 szavazatot számoltak meg, ami 46,13 százalékos részvételi arányt jelent. A hivatalos részeredmények szerint a népszavazáson részt vevők 87,55 százaléka Basescu menesztése mellett szavazott, míg 11,12 százalék (923 147) a menesztése ellen. Az érvénytelen szavazatok aránya 1,31 százalék (109 169).

Azzal, hogy nem sikerült az államfőt a népszavazás keretében leváltani, Basescu 2014-ig mindenképpen az ország élén marad. A román baloldal azt szerette volna elérni, hogy az esetleges sikeres referendumot követően előre hozott elnökválasztáson elnyerje az elnöki tisztséget. Ez a kísérlet nem sikerült, és a júniusi önkormányzati választáson aratott fölényes győzelmet követően súlyos pofont szenvedett el az USL. Ennek fényében egyáltalán nem tűnik irreálisnak, hogy az őszi országgyűlési választásra ismételten megerősödik a jobbközép ellenzék. Másrészt a romániai baloldal az elmúlt évek gazdasági válsága miatt az államfőt kiáltotta ki bűnbaknak, de az érvénytelenség miatt ez az elképzelésük is kudarcot szenvedett.

Fotó: Europress/AFP


Victor Ponta miniszterelnök szerint a kormányzó Szociálliberális Szövetségnek (USL) most az a dolga, hogy „megvédje” a választókat Basescutól. „A demokrácia fáklyája nem aludt ki, a román állampolgárok elutasították a 256 parlamenti képviselő és szenátor államcsínyét” – mondta Basescu vasárnap este. Azt ígérte, hogy amikor visszatér az elnöki hivatalba, megpróbálja a társadalmi megbékélést előmozdítani. Külön köszönetet mondott a magyar választóknak, amiért távolmaradásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a referendum érvénytelen legyen.

Victor Ponta miniszterelnök cáfolta hétfőn azt a sajtóhíresztelést, miszerint az USL újabb felfüggesztéssel és népszavazással próbálná eltávolítani az elnöki hivatalba visszatérő Basescut. „Nem szervezünk újabb népszavazást. Volt már egy, amin nyolcmillió román állampolgár Basescu ellen szavazott, még hányat rendezzünk? A dolgok világosak: Basescu nem képvisel már senkit, nincs már semmilyen legitimitása, politikai értelemben halott ember” – jelentette ki a miniszterelnök, miután a részeredményekből kiderült, hogy a referendum valószínűleg érvénytelen volt, az 50 százaléknál alacsonyabb részvétel miatt.

Folytatódhat az állóháború

– Semmi értelme sincsen egy újabb felfüggesztési eljárást indítani Basescu ellen, mivel nagyjából hasonló eredmény ismétlődne meg – mondta el az MNO-nak Szász Alpár Zoltán, a Mensura Transylvanica politikai elemzője. Úgy látja, nagymértékben populista kampány zajlott, amelynek következtében a szavazók potenciális vesztes félnek látták Basescut, és ennek a hatása az lett, hogy a többség inkább az államfőt támogatta azzal, hogy távol maradt. A szakértő arra is fölhívta a figyelmet, hogy több esetben nyelvtani hibás plakátok jelentek meg, amelyeken olyan tévedések voltak, mintha a magyarban a vedd szót egy d-vel írnánk.

Fotó: Europress/AFP


A Mensura Transylvanica szakértője annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány és Basescu közötti állóháború az év végi parlamenti választásokig mindenképpen folytatódni fog, azonban a voksolás hozhatja azt az eredményt is, hogy a Liberális Demokrata Párt (PDL) megerősödik és lényegesen kisebb lesz a szociálliberálisok súlya. Azt, hogy egyesek szerint szakadás következhet be az USL-en belül, Szász nem tartja valószínűnek, azonban a „romániai politikai gyakorlat nem zárja ki ezt a lehetőséget sem”.

Fotó: Europress/AFP


Több ok állhat a magyarok távolmaradása mögött, amelynek egyik eleme lehet Orbán Viktor miniszterelnök szombati bejelentése. A másik magyarázat, hogy a magyar választók belátták: nem kell beavatkozniuk a román pártok belharcába – tette hozzá.

Pontát utasították el

Romániában májusi hatalomra kerülése óta számos demokráciacsorbító és kisebbségellenes intézkedést vezetett be a kormány: megkurtították az alkotmánybíróság jogkörét, július 6-án felfüggesztették Traian Basescu államfőt, leváltották a képviselőház és a szenátus elnökét, komoly változtatásokat léptettek életbe a médiában, és azt a bizottságot is feloszlatták, amely kimondta, hogy Victor Ponta diplomamunkájában plagizált elemek vannak. Az EP szocialista prominensei (a házelnök Martin Schulz és a frakciót vezető Hannes Swoboda), valamint az Európai Bizottságot vezető José Manuel Barroso is aggodalmát fejezte ki a Romániában zajló folyamatok kapcsán.

Az érvénytelen népszavazás ellenére sem biztos Basescu államfő pozíciója – véli Bakk Miklós politikai elemző. A szakember a Lánchíd Rádióban úgy fogalmazott: egyelőre nem tudni, milyen stratégiát választ Ponta, de elképzelhető, hogy politikai nyomás alá helyezi az államfőt. Hozzátette: az is lehetséges, hogy a két politikusnak hosszú távon kell együtt dolgoznia.

Nem Basescu mellé álltak, hanem Pontát utasították el a népszavazástól távol maradó magyarok – mondta az urnazárás után Kiss Tamás. A szociológus szerint a székelyföldiek távolmaradása nem azzal magyarázható, hogy Basescu különösebben népszerű lenne a körükben, hanem sokkal nagyobb az ellenszenv Ponta miniszterelnökkel, illetve a PSD-vel szemben.

Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ részvételre kérte a magyarságot, amivel az USL esélyeit növelte volna, Kiss azt mondta: az RMDSZ valóban mondta, hogy el kell menni szavazni, de ezt nagyon halkan tette. „Székelyföldön egyetlen választási plakátot sem lehetett látni, leszámítva azokat a magyar nyelvű plakátokat, amelyeket az USL helyeztetett ki. Az, hogy egy közleményt kiad az RMDSZ, aligha lehet elég befolyásoló tényező ilyen helyzetben, az RMDSZ semmifajta kampányeszközzel nem élt” – mondta a szociológus.

Nem volt meglepetés

A mostani népszavazáson a legérdekesebb eredményeket a részvételi arány kapcsán láthatjuk, mivel teljes mértékben visszaigazolta a korábban kialakult támogatottsági trendeket. A részvétel kapcsán az egyik alapvető képlet, hogy az erdélyi megyékben lényegesen alacsonyabb volt az aktvitás, mint a Kárpátokon túli régiókban. Erdélyen belül pedig a magyarok által lakott területeken volt a legalacsonyabb.

Fotó: Europress/AFP

 

Népszavazáson döntöttek Traian Basescu államfőről vasárnap keleti szomszédunknál. A kormányzó szociálliberális kormány biztos volt a sikerben, és ha sikerült volna az államfőt leváltaniuk, akkor az utolsó ellensúlyt is ki tudták volna iktatni a közjogi rendszerből. Öt évvel ezelőtt már volt egy népszavazás Basescuról, de akkor a helyén maradhatott a politikus.

Romániában 1992-től számítva a posztkommunista-szociáldemokrata erők a Kárpátokon kívül szerepeltek jól, míg a jobbközép erők Erdélyben. Ezt támasztotta alá a Nyugat-párti Emil Constantinescu 1996-os győzelme, valamint Basescu 2004-es és 2009-es sikere. A mostani kampányban a szociálliberálisok a Kárpátokon túl elképesztő mértékben tudtak mozgósítani, amire a legjobb példa, hogy Olt megye falvaiban 85,39 százalékos volt a részvétel, míg a Hargita megyei falvakban 9,12. Ennek alapján az erdélyi távolmaradás egyáltalán nem számít egyedi esetnek, mivel ha egy jobbközép erő sikeréről volt szó, akkor az erdélyi aktvitás mindig magasabb volt, mint a Kárpátoktól délre vagy keletre.