A magyar helyzet megvitatására a parlamenti frakciók kértek fel bennünket – nyitotta meg a csütörtöki vitát Juan Fernando López Aguilar, az EP alapjogi bizottságának elnöke. Az előzmények ismertetését követően elmondta: négy szekcióra osztják a csütörtöki ülés menetét, minden előadást vita követ majd.

A bizottsági vitában először Neelie Kroes, a digitális és médiaügyekkel foglalkozó uniós biztos kapott szót. A médiabiztos továbbra is komoly aggályokat fogalmazott meg Magyarországgal kapcsolatban: ezek tények, nem pedig feltételezések – mondta. A problémás pontok között említette a központi bankot, a bírók nyugdíjkorhatárát és az adatvédelmi biztossal kapcsolatos aggályokat. A demokrácia állapotával, a politikai struktúra problémáival van gond.

Az új médiatörvénnyel kapcsolatban megjegyezte: a magyar hatóságoknak pozitív jelzéseket kell küldeniük a befektetők felé, ők ezzel csak nyerhetnek. A sajtószabadság fenyegetését szélesebb kontextusban kell értelmezni Magyarországon – mondta a biztos. Egy meg nem nevezett ismerőse elmondása alapján Kroes úgy fogalmazott: a rendőrség megfigyeli a kisebbségeket, akik közül emiatt sokan azon gondolkoznak, hogy elhagyják az országot.

Neelie Kroes a kevés ellenzéki rádió példájaként említette a Klubrádiót. Aggodalmát fejezte ki, hogy a média sokfélesége ellen hathat a csatorna megszüntetése. Hozzátette: „nem vagyok szószólója egyetlen rádiónak sem”, és elmondta: Arató András főszerkesztőtől részletes tájékoztatást kapott. Megismételte: a média sokféleségét biztosítani kell, majd felidézte, hogy a magyar Alkotmánybíróság december 19-én meghozott határozata szerint a médiatörvény sérti az alkotmányos szabadságjogokat és változtatásokat javasolt. Kérte a kormányt, hogy ezeket tartsák be.

Orbán Viktor a Le Monde-ban megjelent interjújában ironikusan megjegyezte, hogy először fordult elő politikai karrierje során, hogy egy nagyhatalom minisztere, nevezetesen Hillary Clinton amerikai külügyminiszter „törvénysértésre” ösztönözte azzal, hogy megkérte: lépjen közbe a Klubrádió ügyében, pedig a frekvencia elosztását szigorú előírás határozza meg.



Felidézte továbbá annak a munkacsoportnak a vizsgálatát is, amely szerint Magyarországon potenciális veszély leselkedik a sajtószabadságra. Kroes szerint a magyar kormánynak erre a jelentésre gyorsabban kell reagálnia és többet kell tennie a sajtópluralitásért. Kifejezte még azt is: reméli, hogy a magyar hatóságok elfogadják azokat a konkrét ajánlásokat, amiket az Európa Tanács megfogalmaz majd Magyarországnak. Neelie Kroes végül azt mondta, „nincs elvesztegetni való időnk”.

Érzékeny kérdések

Az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős igazgatója, Francoise Le Bail következett, aki azt emelte ki, hogy nagyon érzékeny kérdésekről van szó. Fájlalta az adatvédelmi biztos intézménye függetlenségének magyarországi csorbulását, működésének korlátozását. Második kritikus pontként a bírói nyugdíjazás kérdését említette, szerinte ez szembemegy azzal az európai alapelvvel, hogy életkor alapján nem történhet diszkrimináció. A harmadik aggály részleteket mellőző említése után azt kérte a magyar kormány jelen lévő miniszterelnök-helyettesétől, hogy egy hónapon belül küszöböljék ki a kifogásolt elemeket, máskülönben lépéseket fognak tenni.

Elkötelezett a magyarság a demokrácia mellett

A meghallgatás címe ugyan meglehetősen tág, az előző hozzászólásokból kirajzolódtak azok az irányok, melyekről beszélni fog a bizottság – kezdte Navracsics Tibor. A közigazgatási és igazságügyi tárcavezető kifejtette: a januárban és februárban lezajlott EP-vitákat követően a médiatörvényt már át is dolgozta Magyarország. Elmondta: hisz benne, hogy van értelme a racionális vitának, hiszen ezáltal „el tudjuk magyarázni álláspontunkat”. Ennek mentén már korábban is sikerült több ponton megegyezésre jutni.

– A magyar kormány elkötelezett a szabadság, a jogállamiság, a demokrácia mellett. Ez következik politikatörténetünkből is – hangsúlyozta Navracsics Tibor. Azt a negyed századot, mely során létrejöttek a mai parlamentet alkotó magyar pártok, szintén a szabadság szellemében hagytuk magunk mögött – fogalmazott a miniszter.

Navracsics Tibor kifejtette: a mai magyar kormányt támogató pártok elkötelezettek a demokrácia iránt, mind intézményi, mind tartalmi szinten. Előbbiről így szólt: léteznek a demokrácia intézményei, amelyek csontvázát adják egy demokráciának, ezek mellett az új alaptörvénnyel és a sarkalatos törvényekkel orvosoltuk Magyarország gazdasági, társadalmi, és politikai válságát. „Vagyis nem csak, hogy Magyarország jogállam és demokrácia, de működnek a fékek és ellensúlyok is”, példaként a médiatörvényt alkotmányellenesnek nyilvánító AB-t említette.

Navracsics elmondta még, hogy tartalmi szinten is elkötelezettek a kormány és a kormánypártok a demokrácia eszméje iránt. Említette, hogy a Fidesz adta hazánk első roma és siketnéma EP-képviselőjét, és emlékeztetett, hogy egy olyan párt képviselője, amelynek frakciójában ma a legtöbb roma ül az országgyűlésben.

Az adatvédelmi biztos és a bírák nyugdíjazása kapcsán pedig jelezte: a kabinetnek már készen vannak azok a konkrét, kompromisszumos javaslatok, amelyeket bármikor elküldenek a bizottság részére.

- A médiatörvény kapcsán biztos asszony már utalt rá, hogy az AB számos ponton alkotmányellenesnek nyilvánította. A javítások kidolgozásának az utolsó fázisában vagyunk, miután készen vagyunk, elküldjük az ET-nek, és a vélemény figyelembe vételével folytatjuk le a parlamenti vitát. Úgy gondolom, itt is meg tudjuk találni a megoldást, ami minden oldalnak megfelelő – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Ami az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti, Navracsics kijelentette: „nyitottak vagyunk arra, hogy amennyiben a bizottság szükségesnek tartja, további információval szolgáljunk” azzal kapcsolatban. A Klubrádió ügyében viszont azt kérte, hogy mivel bírósági eljárás zajlik, politikai véleménynyilvánítást ne tegyen Brüsszel, „szorítkozzanak a tényekre, ne érezze azt a bíróság, hogy politikai nyomás nehezedik rájuk”.

„Ez a bizottság nem alakulhat népbírósággá”

A kérdések és válaszok első körét az Európai Néppárt koordinátora nyitotta 2 perces hozzászólásával. A képviselő úgy fogalmazott, nem szabad hagyni, hogy elszabaduljanak az indulatok, emellett üdvözölte a médiatörvény EP-javaslatokra történt módosítását. A képviselő a 7-es cikkely alapján történő eljárást nem tartotta alkalmazandónak, hiszen Magyarország együttműködik az unióval. „Ez a bizottság nem alakulhat népbírósággá Magyarország kérdésében” – szögezte le.

Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (1)
Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (1)
Göncz csalódott

A szintén felszólaló Göncz Kinga csalódott, hogy Viviane Reding biztos asszony nem vett részt a vitán. Kulcskérdésnek nevezte, hogy a magyarországi demokrácia a törvények betűjében alkalmazkodik-e csak az európai alapértékekhez, vagy annak szellemében is. Problémának látja, hogy az alkotmány készítésekor visszajött lakossági kérdőívek feldolgozása nem volt átlátható. Interpellálta a brüsszeli testületet, hogy nem látja-e problematikusnak az ombudsman Jóri András, illetve az LB-elnök idő előtti elbocsátását, Navracsicsnak pedig megjegyezte, hogy ahogy elbukott a médiatörvény az AB-ben, rögtön korlátozta jogkörét a kormány.

Renate Weber romániai képviselő támogatja, hogy induljon hazánk ellen eljárás a hetes cikk egyes pontja alapján. Úgy fogalmazott, ha a „fajgyűlölet egy országban láthatóvá válik” akkor ott az uniónak kötelessége fellépni, és szerinte „maguk mögött kell hagyni azt a nacionalista megközelítést, hogy azt tesznek az egyes országok a maguk területén, amit akarnak”.

Ulrike Lunacek ausztriai zöldpárti képviselő ugyancsak szorgalmazza a Magyarország elleni eljárást, mivel aggódnak azért, ami az elmúlt másfél évben történt. Szerinte autokratikus rendszer épül, és úgy véli, másként beszélnek a fideszes politikusok Brüsszelben, Strassbourgban és odahaza, valamint közölte Navracsiccsal: akkor is szóba kell állni az ellenzékkel ha kétharmaduk van a kormányerőknek.

Anthea McIntyre, a Konzervatív Reform Párt képviselője hideg fejet kért a döntéshozóktól, és a bizottságtól. Erősödött-e a megegyezésre való hajlam önökben a legutóbbi tárgyalások óta, ez itt a legjelentősebb kérdés – fordult Navracsics Tibor felé a politikus.

Nincs joga a magzatnak az élethez

A következő, kormányt ostorozó felszólaló így kezdte: „csatlakoznék a liberálisokhoz, hiszünk a hetes cikk szerinti eljárás szükségességében”. Egy-két példát villantott fel: az új alkotmányban a nemzet megfogalmazás kisebbségi problémákat okozhat szerinte. Sérelmezte, hogy az európai, univerzális értékek ellen hathat, hogy a büntetést kifizetni nem tudó hajléktalanokat börtönbe zárják. A házasság szerinte nem kerülhet bele az alkotmányba egy férfi és egy nő életközösségeként, valamint az sem, hogy a magzatnak joga van az élethez.

A magyarországi jogalkotási folyamattal kapcsolatos állásfoglalásról való szavazás is szerepel az Európai Parlament (EP) jövő heti strasbourgi plenáris ülésének napirendjén. Bővebben>>>



Kroes elnökasszony gyakorlatilag egy vádiratot állított össze Magyarországgal szemben, fogalmazott Mario Borghezio. – Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatban jóval több és súlyosabb kérdés merült fel, kérdezem, vajon a törökök esetében is hasonlóan komoly vizsgálatokra számíthatunk – tette fel a kérdést a képviselő. A Klubrádió kapcsán megjegyezte, felmerül a kérdés: vajon egy ilyen hangsúlyosan belpolitikai ügybe bele kell-e szólnia az Európai Uniónak.

Járóka Lívia elmondta: jól jött volna ez a fajta védelem a magyarországi romák számára, amikor paramilitáris alakulatok riogatták őket. „Ennek az állapotnak a Fidesz vetett végett” – mondta az EP-képviselő. A politikus említette a romastratégiát is, amelyet Járóka szerint nem tudott volna más tagállam elfogadtatni, és így nem védené Európa 40 millió legszegényebb emberét.

Amikor 2006-ban agyba főbe-verték az embereket Magyarországon, az Európai Unió ezt meg sem említette – emelkedett szólásra Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő. Amikor egy Magyarországgal szomszédos országban – nem mondom a nevét, mert mindenki tudja –, megszüntettek egy angol nyelvű rádiót, önök fel sem emelték a fejüket. „Akkor kussoltak”. Vajon mi lehet ennek az oka – tette fel a kérdést a politikus. – Sok kisebbségivel beszélgettem Magyarországon, de nem tőlük hallottam, hogy rettegnének országukban, hanem a Magyarországgal szomszédos országban élő magyar kisebbségiektől – zárta felszólalását Sógor Csaba.

Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (2)
Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (2)
Kettős mérce

Áder Jánost nem a kettős beszéd, hanem az európai kettős mérce zavarja. „Számon kérnek egy polgári kormányon olyasmit, amit mindig elnéznek egy baloldali vezetésű kormánynak.” Kifejtette: áll rendelkezésére azoknak az EP-képviselőknek, akik az igazságszolgáltatás megújított rendszere vagy az új választási törvény kapcsán aggodalmaskodnak. Elmondta még azt is: teljes körű szakmai és politikai konszenzus volt a Kúria elnökének megválasztása kapcsán hozott szigorítás ügyében, miszerint öt év bírói gyakorlat szükséges a pozíció betöltéséhez – pontosan a hatalmi ágak szétválasztásának jegyében. Ezt a szocialisták is támogatták – címezte Göncz Kingának szavait Áder.

A válaszok sorát Neelie Kroes nyitotta, aki több kérdést összekapcsolva felelt. Úgy látja, minden tagállammal szemben egyenlő mércével mérnek az EU testületei. Romakérdésben pedig azt mondta, tanácsadója személyes tapasztalatai alapján tájékozódott, de erről írásban ad részletesebb információkat. „Vajon a magyar kormány elfogadja-e a konkrét ajánlásokat, amelyeket megfogalmazunk?” – tette fel a vita természete miatt nem megválaszolható kérdést Kroes.

Francoise Le Bail, az EB jogérvényesülési főigazgatóság vezetője a kérdésekre adott válaszában úgy vélekedett: az igazságszolgáltatással kapcsolatos legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a következő lépés. A cél, hogy a magyar szabályozások teljesen megfeleljenek az uniós jognak. – Miniszterelnök-helyettes úr szavai engem egyébként megnyugtattak, már csak a konkrét lépések vannak hátra február 17-ig – jelentette ki a politikus.

„Középen állunk”

Navracsics Tibor Göncz Kingának válaszolva kifejtette: több javaslatot is beépítettek az EB észrevételeiből, jelezte azt is, hogy olyan passzusokat bíráltak, amiket eddig nem kifogásoltak. Az Ab-ról úgy szólt: nem csökkentettük, hanem átalakítottuk a hatáskörüket. Ulrike Lunaceknek elmondta a miniszterelnök-helyettes, hogy igyekszik azonosan beszélni az EU-ról. Orbán Viktor kötcsei beszéde kapcsán úgy fogalmazott: a Fidesz központi párt lett, a mai magyar pártstruktúrát írta le a kormányfő, hiszen van bal- és jobboldali ellenzéke. „Mi ma középen vagyunk.” Elmondta azt is: plurális a magyar média, van baloldali és jobboldali vélemény is, nem a Klubrádió az ellenzéki médium, ha egyáltalán annak definiálja magát.

A kisebbségvédelem témájában „tiszta forráshoz”, az új magyar alaptörvényhez nyúlt, hosszan idézte belőle az odavonatkozó részt: a hazai nemzeti kisebbségeknek joguk van önazonosságuk szabad vállalásához és megőrzéséhez. Idézte, mi mindenhez van továbbá joguk – oktatástól a helyi önrendelkezésig. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon 13 nemzeti kisebbségnek van önkormányzata. A hajléktalantémában elmondta, „a napokban nyitottunk meg egy 600 férőhelyes új szállót, mert mi azt szeretnénk, hogy mínusz 15 fokban ne az utcán fagyoskodjanak a hajléktalanok”.

A magyar demokráciával kapcsolatban sokszor elfelejtik, hogy vannak pontok, amiben vitatkozunk, és vannak, amikben egyet értünk. Most tavasszal az alapvető kérdésekben ötpárti egyeztetések kezdődnek, az MSZP már jelezte, hogy nem vesz részt, a Jobbik és az LMP igen. Van, aki részt vesz a párbeszédben, van, aki nem – mutatott rá Navracsics.

Neelie Kroes szavaira Navracsics Tibor úgy reagált: a magyar alkotmányra felesküdött képviselőként nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja az alaptörvényt. – Ennek értelmében természetesen az Európa Tanács minden olyan javaslatát be fogjuk építeni a módosításokba, mely nem ütközik a magyar alkotmányba.

Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (3)
Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (3)

Nem láttam még az Európai Unióban, hogy egy bizottsági elnök olyan dokumentum bemutatását akarta volna kierőszakolni egy tagország miniszterelnök-helyettesétől, amely még nem is létezik – vélte felszólalásában Gál Kinga néppárti EP-képviselő a vita második panelében. – Ha vennék a fáradságot, hogy ellátogassanak Magyarországra, megnézzenek egy tévéműsort, elolvassanak egy hazai sajtóterméket, akkor hamar rájönnének: nincs semmiféle probléma a sajtószabadsággal. A szocialisták és liberálisok által támogatott kettős mérce az, mely igazán rombolja az európai értékeket – fogalmazott Gál Kinga.

Tisztességes szabad választáshoz nem elég csak a választási törvényt tanulmányoznunk, hanem egyben kellene több törvényt megvizsgálni – mondta Göncz Kinga, és kérdezte a Velencei Bizottságot és az Európai Bizottságot, hogy ők megteszik-e ezt.

Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (4)
Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (4)
Vissza a tényekhez!

Szájer József a vitán azt javasolta, térjenek vissza a tényekhez. „Szeretném megkérdezni az EBESZ sajtóügyi biztosát arról, hogy idézze meg saját, illetve elődje, Haraszti Miklós nyilatkozatait arról, amikor Magyarországon a kereskedelmi tévék szerződéshosszabbítását előre hozták a választások ellőtt” – vetette föl a politikus. Kérte azt is, árulja el, hogyan tiltakozott akkor a sajtószabadság megcsúfolása ellen, amikor a Klubrádió szabálytalan körülmények között hosszabbított szerződést, és amikor ellenzékben a Fidesz nem vehetett részt a közmédia kuratóriumában. „Szeretnék megnyugodni, hogy nem alkalmaznak kettős mércét!” – zárta szavai Szájer.

Még mindig nem megy a tényszerűség

Továbbra sem tények alapján bírálják Magyarországot – jelentette ki Kósa Ádám. Azok alapján, amiket mondanak, nem érdemes hazamennem – közölte a siketnéma politikus. Megkérdezte: melyik ország alaptörvényébe építették be az alapjogi chartát? Hol van még olyan, hogy külön intézkedés védi a gyerekeket, a nőket és az időseket? Németországban és Magyarországban – szögezte le Kósa, hozzátéve: szégyellhetik magukat!

Hol a következetesség?

Sophie in 't Veld holland liberális képviselő kijelentette: az EP nem volt végig következetes, és rengeteg súlyos emberi jogokat megsértés esetében nem szólalt fel.

Szabadon működhetnek

Áder János fideszes EP-képviselő azt kérdezte a vitában résztvevőktől, hogy mondják meg, a balliberális lapok közül hány szűnt meg egy év alatt. „Mindegyik szabadon működik még most.” Miért támogatták a szocialisták a Kúria elnökének jogállását szabályozó törvény elfogadását az alkotmányügyi bizottságában? – tette föl a kérdést Áder. „Van-e olyan európai uniós jogszabály, amely tiltja azt, hogy valaki közjogi tisztséget töltsön be, amiért egy EP-képviselő felesége?” Ha nem tud ilyet mondani, akkor kérjen elnézést azoktól, akiket ezzel megvádoltak – tette hozzá.

A Velencei Bizottság összes többi kérdését és állásfoglalását is megvitatja-e majd a bizottság? – szegezte a bizottságnak kérdését Bauer Edit EP-képviselő. – Azt hittem, hogy mi itt most mediátori szerepet töltünk be, de úgy tűnik, egy színjáték része vagyunk, mely rendkívül megalázó. A bizottság véleményem szerint nem erre jött létre – zárta szavait a képviselő asszony.

Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (5)
Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (5)
Süket fülekre találnak a bírálók

Dénes Balázs elsőként szólalt fel az alapjogi bizottság vitájának harmadik, utolsó panelében, mert indult a repülőgépe. A roma szegregáció felett sajnálkozott, rasszizmusról és a „cigánybűnözés” fogalmának szégyenéről beszélt. A TASZ elnöke a lobbitörvény eltörléséről és a kettős beszédről is szólt, és ostorozta a magyar kormányt, mely „nem hajlandó meghallgatni a bíráló hangokat”.

Fleck Zoltán jogszociológus úgy vélte, az elmúlt időszakban nem volt akadálya annak, hogy a politikai akarat mentén módosítsák Magyarországon az alkotmányt. A hatalomgyakorlás formáját kell nézni, a kétharmados többség nem adhat túlhatalmat a parlamentnek – jelentette ki Fleck. A jelenlegi kormány hosszú távra kíván berendezkedni, centralizált hatalmi környezetet épített ki. Olybá tűnik, mintha visszatértünk volna a hatalom egységének lenini elvéhez, tette hozzá.

Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (6)
Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (6)
A Klubrádióért remegnek

Arató András közölte a meghallgatáson: rendkívüli helyzetben van a Klubrádió, egy média-valóságshow keretében küzd a túlélésért, de ez nem meglepő az egyoldalú médiahatóság összetételét nézve. A főszerkesztő szerint megszűnik a médiapluralizmus, eltűnnek a független hangok Magyarországról. Szerinte a közmédia függ a médiahatóságtól, hiszen közvetlen alkalmazottai, és sokaknak ma a magyar közrádió az a Klubrádió. Válaszolt Navracsicsnak is Arató: minden normális médium ellenzéki, az a Klubrádió is, bármilyen kormány van hatalmon. Beszéde végén megköszönte azt a szolidaritást és nemzetközi figyelmet, ami a Klubrádiót a leghíresebb rádióvá tette.

Kopias Attila demonstrációszervező (Ifjú Humanisták Mozgalma) a hajléktalanság kriminalizálásán, a „hajléktalanbűnözésen” keresztül mutatta be a magyar problémák velejét. Az utcán lakásért kiszabható börtönbüntetésen felháborodó aktivista elmesélte saját akcióját is, amikor öltönyös hajléktalanná vedlett, és saját magát jelentette fel egy padon fekve. Sérelmezte, hogy március 15-ére szinte nincs már olyan szabad tér, ahol demonstrálni tudnának a civil szervezetek, és a január 2-i, Operánál megtartott kormányellenes tiltakozás médiában történt bemutatását is ócsárolta.

Fricz Tamás, a Civil Összefogás Fórum képviselője kifejtette: sokan torz tükörben látják a magyar állapotokat. „Teszik ezt meglepő elfogultsággal, mi, magyar civilek érthetetlenül állunk ez előtt, hiszen mi úgy látjuk, joggal vagy jogtalanul is támadhatják a magyar kormányt.” Észre kell vennie Fricz szerint az uniónak, hogy túl sok erőt von el az EU-tól a magyarok elleni támadás. Szerinte gyanús, hogy azok a globális pénzügyi körök indították a támadást, akiket sértettek a második Orbán-kormány unortodox gazdasági lépései. A politológus szerint a félreértések abból adódnak, hogy Európa szerencsésebb felén nem értik meg a keleti régió problémáit.

Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (7)
Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (7)
Nincs diktatúra

Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung volt újságírója svájci–magyar kettős állampolgárként egyetlen pártot sem képviselt, „csupán saját magát”. Nem volt teljesen világos számára, hogy miért zajlottak le olyan gyorsan a törvénymódosítások és az új alkotmány összeállítása. Tárgyszerűtlennek, groteszknek, kampányszerűnek nevezte a gyorsan lezajlott változásokat. Bírálta a Magyar Köztársaság Magyarországra „rövidítését” is. A diktatúrára vonatkozó állításokat ugyanakkor véleménye szerint cáfolta, hogy az első Orbán-kormány vezette be a holokauszt emléknapot, és visszaszorította az utcáról a Magyar Gárdát. – Önök kritizálták akkor a balliberális magyar kormányt, amikor engedte az utcán megemlékezni a náci szervezeteket – szegezte a kérdést a bizottság tagjainak. Kevesebb agresszivitást kért a jelenlévőktől, és alaposabb tájékozódást tanácsolt a bizottság számára, másképp ez a hadjárat az antieuropéer vonalat erősíti majd.

Navracsics Tibor a kérdések előtt megerősítette a magyar kormány szándékát az ügyben, hogy az EU-s intézményekkel párbeszédre törekedjenek. Kérte: ne felszínes ismeretek és politikai becsvágy alapján ítéljenek Magyarországról. Jelezte: tiszteletben tartja a felszólalók véleményét, még akkor is, ha azok valótlanságot tartalmaztak.

Járóka Lívia a nemrégiben napvilágot látott romastratégiával érvelt a magyar célok demokratikus mivolta mellett. Az Orbán-kormány milliárdokat áldoz a gyermekszegénység, a szegregáció megszüntetésére – jelezte a politikusnő.

Göncz Kinga nehezen elfogadhatónak tartja, ha nemzetközi pénzügyi körök összefogásáról beszélünk a Magyarországot ért kritikák kapcsán. Ez a megbeszélés szerinte arról szól, hogy legyen belátás a magyar kormány részéről.

A levezető elnök gyors felszólalásra kérte a képviselőket, mivel jelezte, hogy hamarosan lejár a tolmácsok munkaideje.

Nem volt a csúcspontja az európai parlamentnek ez a meghallgatás – mondja Monika Hohlmayer, aki leginkább Oplatka Andrással értett egyet.

Ha kifogynak az ellenfeleink az érvekből, akkor előkapják az antiszemitizmus vádját – közölte Áder János.

Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (8)
Bizottsági vita Magyarországról Brüsszelben (8)