A miniszterelnök az Európai Néppárt marseille-i kongresszusán csütörtökön elmondott beszédében kijelentette azt is, hogy vége a nem munkából származó jövedelmek korszakának.

Orbán Viktor a délután folyamán továbbindult Brüsszelbe, az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójára. A Hír TV Rájátszás című műsorában élő tudósítást hallhatnak a történésekről 20.05-től.

A magyar kormányfő a néppárti tanácskozás zárónapján elhangzott beszédében úgy fogalmazott: a válság olyan, mint egy kígyó, „a szemünkbe néz, hipnotizál minket, és mi megbénulunk. Arra kényszerít, hogy feladjuk eredeti céljainkat.” Ennek azonban ellen kell állni, és nem szabad megfeledkezni az egyesült Európáról, folytatni kell a bővítést – hangsúlyozta, utalva az Európai Unióhoz csatlakozó Horvátországra, majd szorgalmazta a tagjelölti státus megadását Szerbiának, a tárgyalások megkezdését Montenegróval és Macedóniával, valamint Albánia bevonásának a felgyorsítását.

Angela Merkel német kancellár szerint meg fognak születni a „jó megoldások” az eurózóna válságára az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek csütörtök este kezdődő brüsszeli csúcstalálkozóján.

Véleménye szerint meg kell mutatni, hogy erősek vagyunk, hogy nem adjuk fel, hogy az egységesülő Európa szelleme továbbra is él. Orbán kijelentette azt is: vége a segélyek és a nem munkából származó jövedelmek korszakának, és – ahogyan azt délelőtti beszédében is leszögezte – a jóléti állam helyett munkaalapú társadalomra van szükség. Felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a politikusoknak és a gazdaság szereplőinek, hanem a háztartásoknak is alkalmazkodniuk kell; meg kell tanulni határokon belül élni, és addig nyújtózkodni, ameddig a takaró ér.

Beszédében a miniszterelnök sürgette az alapvető európai értékekhez – így például a munkához, a családhoz, a közösséghez, a józan észhez és a joghoz – való visszatérést. Orbán Viktor Marseille-ből este Brüsszelbe, az Európai Tanács ülésére utazik, ahol az eurózóna válságáról tárgyalnak az Európai Unió állam- és kormányfői.

Martonyi János szerint az euróval szemben kialakult bizalmi válság leküzdése nem annyira pénzkérdés, hanem elsősorban lélektani kérdés. A külügyminiszter az eu.kormany.hu-n olvasható interjúban annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Tanács ülése elég erős jelzést ad a piacok megnyugtatásához.

A külügyminiszter a csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli EU-csúcs előtt az Európa-politikai kormányzati honlapnak adott interjúban felhívta a figyelmet egy esetleges új kormányközi szerződés megkötésének a veszélyére is. Úgy fogalmazott: „függetlenül attól, hogy hány ország írja alá az új szerződést, ez már két Európa, ez két szerződés”. Véleménye szerint ezt Nagy-Britannia sem akarja, és Európának „alapvetően szüksége van a britekre, hiszen gazdasági vagy éppen védelmi potenciálban Nagy-Britanniát nem lehet megkerülni”.

A közép-európai érdekeket érintve a külügyminiszter utalt arra, hogy Magyarország és Lengyelország nemcsak jogi kötelességnek, hanem politikai célnak tekinti a csatlakozást az euróövezethez, ezért – mint mondta – „most ott akarunk lenni a játékszabályok kitárgyalásánál, hiszen azok ránk alkalmazandók lesznek”. Hangsúlyozta, hogy Közép-Európa országainak is létérdekük a piacok stabilizálása, mert a térségnek növekedésre van szüksége a felzárkózáshoz.